Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Ágoston Péter: A rangsor, mint jog [246., 1905]
megáll, ha egyes hitelező egyáltalán nem kapna kielégítést. A jelzálogjog megszűnésével tételes jogunk szerint a rangsor iránti jog is elvész s a hátrább álló hitelezők előre lépnek.1 Ez előre lépés feltétlenül csupán az előbb állott jelzálogjog törlésével történhetik, s nem a jelzálogjogi követelés megszűnése alapján,1 2 mert a jelzálogjog a törlésig létezőnek tekintendő. Ez az elv nem valósul meg azonban feltétlenül a sorrendi tárgyalás alkalmával, a hol a tartalom s nem a formai fennállás dönt, mert ha valamely követelés valódisága vagy összege az adós által kifogás alá vétetett: a hitelező utasítandó perre, ha csak nem igazolta, hogy követelése ítéleten, bírói egyezségen, vagy végrehajtható okiraton alapszik.3 A kifogást tevő hitelező akkor utasítandó perre, ha az adós által nem kifogásolt, jogerős ítéleten, vagy egyezségen, vagy végrehajtható okiraton nem alapuló követelést kifogásol.4 A jelzálogos hitelezőknek az előbb állott jelzálogjogi követelés megszűnése alapján való előlépési jogának az ingatlan végrehajtási eladása esetén van jelentősége, a mi ismét nem zárja ki, hogy az a jog ne hathasson vissza, előre a fennállás alatti állapotra. Hogy tényleg visszahat-e vagy sem, az természetesen a tételes törvény rendelkezésétől függ. A törvény pedig három irányban szabályozhatja e viszonyt, a) kizárva az előre lépést, b) feltétlenné téve; c) a felek tetszésére bízva. Az előre lépést kizárja még a tlkvi törlés esetén is az úgynevezett locus rendszer, feltétlenné teszi a mi törvényünk. Az utóbbi elvvel tehát, miután a conversiót kizárná s így teljesen hátrányos volna, nem foglalkozunk. Azzal, mely a felek tetszésére bízza az előre lépés szabályozását, nem kell már foglalkoznunk, miután mint tételes jogunkat fentebb már tárgyaltuk. Egyedül a locus rendszer tárgyalása vár tehát reánk e helyütt. E rendszer, mint formalisticus, egy teljesen anyagi jogi intézménnyel, a saját jelzálogjoggal mutat nagyon sok rokon1 1881 : LX. t.-cz. 189 s köv. §§. 2 Mert az előrelépésre nincs joga, 1. Earner: 478 1. s a megszűnt zálogjog törlését nem követelhetik. 3 1881 : LX. t.-cz. 197. §. 1. bek. 4 1881 : LX. t.-cz. 197. §. 2. bek. ál 101
