Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Ágoston Péter: A rangsor, mint jog [246., 1905]
22 ságot, mert ha ezt a formalistikus rendszert következetesen keresztül visszük, t. i. a hátrább álló hitelezőknek előre lépését az ingatlan eladása, illetve a vételár felosztása esetére is fen- tartjuk, akkor nem marad más hátra mint az előbb megszűnt jelzálogjogi követeléseket a tulajdonosnak kifizetni, ez pedig a saját jelzálogjog* Mindkét intézménynél a rangsor absolut hatályú, míg tételes jogunkban relativ. E két intézmény rokonságát nem lehet tagadni, azoknak együtt való tárgyalása tehát czélszerűnek mutatkozik. Mégis előbb egy kis történeti visszapillantást kell vetnünk a mi intézményünk előzményeire. Ez intézmény csakis az oly jogrendszerben fejlődhetett ki, mely a dolgoknak többek javára egyszerre való lekötését ismerte. A római jog fejlődése kezdetlegesebb korában a dolognak ujabbi elzálogosítását pedig egyáltalán nem ismerte el s később is csupán annyit engedett meg, hogy az elzálogosított dolog csak oly feltétel mellett adható zálogba, ha a régi zálogjog megszűnik.1 2 A többek részére való lekötés a hypotheca révén vált lehetővé s teljes elismerést csak a későbbi német jogban nyert. A mikor a római jog a többek javára való lekötést először megengedte, az egynek javára való lekötés elvét alkalmazta, de úgy, hogy a későbbi hitelező az elsőt kielégítette, ennek helyére lépett, s ismét csak egy hitelező volt. Mi sem természetesebb, mint hogy az ez elv alapján történt továbbfejlődés ez elvnek hatása alatt is maradt. Ez alapon fejlődött ki az egy dologra nézve zálogjogra jogosult hitelezőknek az a joga, hogy a rangsorban előttük álló kielégítése esetén előbbre lépnek. E vázolt jogfejlődés alapjai egészen eltérnek a mai jogállapottól s ha ennek daczára a más alapokon fejlődött jogszabályok vannak érvényben, azok hatása nem lehet mindig jótékony. Ha ugyanis a hitelező ma ingatlanra kölcsönt ad, nem1 Exner: Őst. Hyp. 464. lí 2 Bernburg, Das Pfandrecht nach den Grundsätzen d. heutigen römischen Rechts: I. 241. s köv. —. Bernburg: Das Sachenrecht d. Deutschen Reichs u. Preussen’s. П. kiad. 613. 1. 102
