Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Ágoston Péter: A rangsor, mint jog [246., 1905]

18

Az adós, akár személyes, akár dologi adós legyen, t. i. olyan, a ki a hitelezővel kötött szerződés vagy csupán a zálogjoggal terhelt dolog tulajdonának megszerzése által lett adóssá,1 a fizetés által a zálogjogot megfosztja tartalmától, mégis nem köteles a jelzálogjogot törülni, s a hátrább álló jelzálogos hitelezők ezt nem követelhetik, mert sérelmet nem szenvednek, a mennyiben kielégítésük lehetősége nem lett bizonytalanabb a fizetés daczára nem törült jelzálogjog által. De nem követelhetik még akkor sem, ha előnyösebb helyzetbe kerülnének e törlés által, mert a tulajdonos fizetése nem az ő, hanem csupán .az egy előttük álló hitelező helyzetét akarja könnyíteni, esetleg azzal a szándékkal, hogy annak a helyére másnak engedjen jelzálogjogot, sőt a tulajdonos csak közvetítő lehet valamely engedménynél, mely nem egyik hitelezőről a másikra, hanem közbül a tulajdonosra is kerül. Ily esetben a tulajdonos a kielégített jelzálogos hitelezőtől engedmény kiállítását követelheti, nem pedig törlési engedélyt.

Ha azt a kérdést vizsgáljuk, hogy így kielégített hitelező engedménye minek az engedményezését eredményezi, úgy az anyagi jog szempontjából semmi esetre sem mondhatjuk azt, hogy ez zálogjog, mert a követelés már megszűnt.1 2 A még fen- maradt jog csak rangsorjog. Ezzel szemben nem lehet érvényesíteni azt, hogy az engedményezési okirat jelzálogjogról szól, mert e mögött megint az a gyakorlati ok forog fenn, hogy az új jelzálogos hitelező követelése nem lehet nagyobb, mint az előbbié, épen úgy, mint a hogy a tulajdonos a rangsorjognak saját nevére való bejegyzése esetén nem alapíthat nagyobb követelés erejéig jelzálogjogot, mint a milyenre nézve szándékát feljegyeztette.

E jog, mely a tulajdonos részére fenmarad a fizetés után, annyira önálló, hogy annak, mikép a tulajdonos abban a rangsorban jelzálogjogot engedhessen, mi akadálya sincs; elegendő,

1 Optk. 443. §.

2 Ez kitűnik abból, hogy ilyen engedmény az olyan jelzálogjogra nézve is engedhető, melyre nézve megelőzőleg már törlési engedélyt adott a hitelező, feltéve természetesen, hogy a tlkvben még nem foganatosították a törlést. Exner: Hyp. II. 654. 1.; Demelius : Grundriss, d. Saclienr. 67 1.

98