Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Ágoston Péter: A rangsor, mint jog [246., 1905]
17 egészen más hatályt tulajdonít, mint a jelzálognak. Annak az indokolásával azonban, hogy miért teszi ezt, adós marad, ha csak azt nem tekintjük indoknak, hogy 1339. §-ában kimondja, mikép a zálogadás az elévülést félbeszakítja, a miért is következetesnek kellett lennie,1 és azt, hogy a tételes jog ma érvényes szabályai azonosak ezekkel. Azt hiszem, hogy az eltérő rendelkezést azzal indokolja, hogy az ingó dolog más általi birtoklásának tűrésében hatalmasabban jut kifejezésre az, hogy annak valamely oka van, mint a tlkvi bekebelezés által, mert ha a tulajdonos nem nézi a tlkvet, esetleg nem tud róla. Ezért tehát az ingó dolog visszakövetelésének helyt adni igazságtalanabb, mint a törlésnek, a mihez azonban még hozzájárul az is, hogy a hitelező és adós a követelés elévülése esetén a nem érvényesítés körül egyenlők. Ha már most az ingóra vonatkozó zálogjog a követelést quoad zálogjog, az ingó birtoka alapján biztosítja, miért ne biztosítsa a jelzálogjog is, hiszen alig hihető, hogy a tulajdonosnak a jelzálogjog létéről ne volna épen úgy tudomása, mintáz ingóra vonatkozó zálogjog létéről, mert az elévülési idő elég hosszú arra, hogy ez alatt a tulajdonos is megnézze ingatlana teherlapját. A követelés megszűnése, ha az adós kötelezettségének megszűnésével jár, a zálogjog megszűnését is maga után vonja, így a fizetés, bírói letét, újítás, fizetés helyetti adás, elengedés, egyesülés, lehetetlenülés, halál. Az ingóra vonatkozó zálogjog azért szűnik meg, mivel a törvény a felek oly megegyezését tételezi fel, melynél fogva, a zálogos hitelező a követelés kifizetésének elfogadásával a zálog birtokban tartása iránti jogáról lemondott. Ugyanezt az ingatlanra nézve is elismeri, figyelembe veszi azonban, hogy a törlés előtt harmadik személyek jogokat szerezhetnek s ezért törlést is követel,1 2 de a fizetés csak a törlési engedély ellenében nyújtandó. Ha a tulajdonos fizet, tehát a törlést követelheti ő is, mert a fizetés által a jelzálogjog tartalma megszűnt, csakhogy ez esetben nem marad vissza rantj- sorjof) a hitelező, hanem a tulajdonos javára.3 1 Ind.: III. 745. 1. V. ö. optk. 1483. és 1498. §-ait. 2 Optk. 469. S. T. 896. S. T. 890. §. 246 97 2
