Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Ágoston Péter: A rangsor, mint jog [246., 1905]
14 zálogjog a követelés megszűnésével megszűnik.1 «A jelzálogjog megszüntetésére azonban az adósság lefizetése magában nem elegendő. A jelzálogos jószág mindaddig lekötve marad, míg az adóslevél a nyilvánkönyvekből ki nem töröltetik.» Ugyanezt az elvet követi a polg. tvkv tervezete is.1 2 A tételes törvény ilyen intézkedésén nincs mit csodálkozni ha már a követelés előtt is megengedi a zálogjog bekebelezését, akkor a követelés megszűnésekor azonnal nem fogja a jelzálogjogot megszűntnek tekinteni. Ezt már a tlkvi intézményre való tekintetből nem szabad tennie, mert ez által harmadik jóhiszemű személyek sérelmet szenvedhetnének, de a legnagyobb mértékben következetlen is volna. Az anyagi jog szempontjából azonban a követelés megszűnte folytán előállott és a követelés keletkezte előtti állapot között különbséget nem lehet tenni, mindkét esetben rangsorjog forog fenn, mely a harmadik jóhiszemű személyekkel szembeni viszonyban a jelzálogjoggal egyenlő hatású a tik. nyilvánosságára való tekintettel. A fent felvetett kérdés megoldása a legnehezebb a jelzálogjog szempontjából. A tkvi rdtás 64. §. szerint ugyanis csak az oly követeléseknek a tlkvbe való bejegyzése zárható ki, melyek «természete vagy tárgya határozottan elő nem adatik», melynek magyarázatára az 1840: XXI. t.-cz. 9. §-ának az a rendelkezése, hogy csak határozott pénzösszeget lehet betáblázni volt eldöntő befolyással, s a tételes jog elveként azt a szabályt állapította meg, hogy jelzálogjog csak határozott pénzkövetelés iránt keletkezhetik, a mi még a tlkvi rdtás 65. §-nak ebből a tételéből, hogy jelzálogjog «csupán számszerűleg meghatározott summára nézve jegyeztethetik be», nem okvetlen következett volna. Habár a gyakorlatban ritkábban fordul elő más jelzálogjog, mint a mely határozott összegű pénzkövetelés biztosítására szolgál, mégis keletkezhetik olyan is, melynél a pénzösszeg csak a tlkvbe való bejegyzés czéljából lép előtérbe, t. i. a követelés más szolgáltatásra nézve létezik, de a tlkvben való biztosítás czéljából a felek pénzre váltották és a jelzálogjog ezen pénzre váltott követelésre nézve áll fenn. 1 Az optk. 469. §-a szerint a tartozás lefizetésével. 2 832. és 896. §§'. 94
