Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Ágoston Péter: A rangsor, mint jog [246., 1905]
15 Ezt a körülményt nem szabad a felvetett kérdés szempontjából szem elöl téveszteni, mivel az eredeti követelés továbbra is fenmarad, de teljesen hat a jelzálogi követelésre, mivel azzal lényegében azonos. Az adós az eredeti tartozást tehát csak a jelzálogjog törlése ellenében fogja teljesíteni, s az eredeti tartozás megszűnése a jelzálogjog megszűnésére is kell, hogy visz- szahasson épen úgy, mint az eredeti pénzkövetelés megfizetése. A követelés megszűnési módjai a jelzálogjognak, mint ilyennek megszüntetését is kell, hogy eredményezzék, a visszamaradó s illetve a tlkvben nem törült jog nem lehet jelzálogjog, mivel nélkülözi a tartalmat. A megszűnés egy különös módját, mely a jelzálogjogot fentartja, kell még kiemelni, előre is megjegyezvén azonban, hogy a kötelezettség megszűnésének elmaradása a jelzálogjog fenmaradásának alapja. A követelési, t. i. az adós elleni személyes jog nem érvényesítés folytán elévül, s így elveszhet akkor is, ha zálogjoggal van biztosítva,1 még pedig akár ingó, akár ingatlan záloggal. A követelés a hitelező szempontjából követelési jog, az adós szempontjából szolgáltatási kötelesség. Míg a szolgáltatási kötelesség létezik, a kötelem is fennáll, mely kötelmi viszonyt naturalis obiigatio-n&k nevezünk. Ez a kötelmi viszony keletkezik akkor, mikor a követelés elévül; ily esetben ugyanis az adós még tartozik ugyan szolgáltatni, de a hitelező már nem követelhet, a mi az adósnak abban a jogában nyer kifejezést, hogy ő hivatkozhatik az elévülésre, de egyúttal, abban is, hogy azt a bíróság hivatalból nem veszi figyelembe. Ha az elévülésnek az a jogpolitikai indoka, a mit így fejezünk ki: iám diu quieta iura non movere, akkor a záloggal biztosított követelés, melynél az ingó zálogtárgy birtokban van, a jelzálogjog pedig a tlkvben be van kebelezve, épen azzal a hatással kellene lenni, hogy a követelés legalább quoad a zálogtárgyból való kielégítés nem szűnhetnék meg a zálogjog léte esetén.1 2 Ezt indokolná még a zálogjognak czélja is. A tételes jog azonban ennek daczára a jelzálogjogra nézve is a tlkvi rdtás 155. §-nak rendel1 Optk. 1499. §. Y. ö. Ilk. I. r. 82. sz. 2 Optk. 1483. §. ingózálogra, de jelzálogra nem. 95
