Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Baumgarten Izidor: A büntetés kimérésének reformjáról [241., 1904]
13 tetésre száll le, rendszerint tekintettel van vádlott társadalmi állására és nem a cselekmény minőségére} Curiosum gyanánt megemlítem, hogy vagyon ellen irányuló bűncselekményeknél vádlott szüleinek kedvező anyagi helyzete is enyhítőként mér- legeltetett. A budapesti kir. ítélőtábla 1903. évi junius hó 4-én 3593. sz. a. hozott másodfokú Ítéletében az alsóbiróságot kitanítja, hogy «vádlott javára nem szolgálhat enyhítőül, hogy neki vagyonos szülei vannak s azok révén a sértettnek kilátása van arra, hogy kártérítéshez fog jutni, mert ennek a bekövetkezése egyrészt bizonytalan, másrészt nem is a vádlott jóakaratától függ».1 2— Majdnem fehér holló számba megy a budapesti IY—X. kér. kir. járásbíróságnak a budapesti kir. tábla és a kir. Curia által is helybenhagyott 1881. évi 4247. sz. a. hozott ítélete, mely szerint lopás vétségénél «súlyosító vádlottnő társadalmi állása.« Ingadozó a gyakorlat a magzatelhajtásnak, az élet és a nemi becsület ellen irányuló bűntetteknek és a rágalmazásnak megtorlásánál. Ez utóbbi cselekménynél is kisért a vádlott társadalmi helyzetének túlságos tekintetbevétele3 és nem min1 így p. o. a nagykikindai kir. járásbíróság lopás vétségével vádolt Gólja Gligor bűnügyében 1902 deczember 1-én 254/4 sz. a. hozott és az aradi kir. törvényszéknek 1903. évi február hó 29-án 1956. sz. a. kelt Ítéletével helybenhagyott Ítélete vádlottat а ВТК. 333. és 333. §§-ai alapján a 92. § alkalmazásával 5 napi fogházra átváltoztatandó 100 korona pénzbüntetésre ítélte, «meri vádlott vagyonos és a községben tekintélynek örvendő polgár, s reá nézve a fogházbüntetés túlszigorúnak jelentkezik«. A módosi kir. járásbíróság 1903. évi, október hó 5-én 1903 B. 573/2 ügyszám alatt hozott ítéletével Detz József korcsmárost orgazdaság vétsége miatt a 92. §. alkalmazásával 6 napi fogházra átváltoztatandó 60 korona pénzbüntetésre ítélte. A 92. §. alkalmazását egyebek között azzal indokolta a bíróság, hogy «vádlott korcsmáros és magasabb társadalmi fokon álló egyén*. 2 Ügyvédek Lapja 1903. évi 26. sz. 3 А ВТК. 258. §-ában meghatározott rágalmazásért a 92. §. alkalmazásával pénzbüntetést szabott ki a kir. Curia, tekintettel vádlott élemedett korára és arra, hogy ennél és társadalmi állásánál fogva reá nézve a fogház túlszigorú büntetés lenne. (1889. évi 8670. sz. a. BJT. XX. 94.) — A nadányi kir. járásbíróság rágalmazás vétségével vádolt Marczi Yaszily Andrást 1902. évi szeptember hó 12-én 338/2 237
