Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Kármán Elemér: A nyomozás és a vizsgálat a gyakorlatban [238., 1904]
34 őrség, községi biró és főszolgabíró? Tessék megnézni a vidéken a közigazgatási hatóságokat: A csődről néha fogalmuk sincs; nem tudják, hogyan járnak el a bíróságok egy legegyszerűbb csődügyben. A kinek fogalma sincs róla, hogy mi a csőd, az kutasson egy csalárd vagy vétkes bukás esetében? Hisz ez lehetetlenség. Méltóztassék tehát az előadó úrnak propositióját kiegészíteni azzal, hogy iparkodjék a magyar jogászvilág visszaállítani az eredeti javaslatot, hogy a királyi ügyészség legyen nemcsak vezetője, hanem teljesítője és ura a nyomozásnak. Ezzel azután megfordítva állana az a viszony, a melyet az előadó úr felhozott, hogy most a nyomozások nyujtatnak el és a vizsgálatok kapnak kevesebb anyagot, mert ott, a hol ügyes rendőrség van, az azt a betörőt, azt a gyilkost, ha egyáltalában buzgón jár el, kézre tudja keríteni; ezek az úgynevezett erős típusai a deliktumoknak; ehhez nem kell nagy tudomány, mert minden gyermek tudja, hogy mi a gyilkosság, mi a lopás és betörés. Hanem igenis azokat a modern deliktumokat kell a központi vizsgálóbíróhoz bevonni, ott központosítani és azokra nézve elfogadom, hogy ez kötelezőleg mondassák ki. A többit nyomozzák a külső hatóságok; ott az anyag nagyon hamar együtt van, könnyen felismerhető és ha együtt van, akkor a királyi ügyész is teljes tájékozással bírhat. Áttérek még a mélyen tisztelt előttem szólott tagtárs úrnak egy rám nézve igen meglepő adatára, a melylyel a mellett érvelt, hogy az 1891-iki új bírói szervezeti törvénynek az a része, a mely a vizsgálatok vezetésére bizonyos körülmények között a jegyzőket is felhatalmazza, a Bptsban érvényét vesztette volna. Méltóztassék felütni a Bpts-t; az semmit sem mondott arról, hogy mi marad meg a régi törvényekből és szabályokból, és mi nem, hanem azt az életbeléptetési törvény mondja és méltóztatik látni, hogy az e tekintetben a bírói szervezetben semmiféle különbséget nem tett, mert még az esküdtbiróságra is külön törvényt hozott. Tehát áll az, hogy a vizsgálatot rendszerint a vizsgálóbíró tartozik teljesíteni, de áll az is, hogy egyes cselekményekkel megbízható olyan közeg, a ki a vizsgálóbíró mellé segédként van beosztva. 70
