Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Kármán Elemér: A nyomozás és a vizsgálat a gyakorlatban [238., 1904]
Dr. Kármán Elemér, előadó : T. Teljes-űlés! Mindenekelőtt megköszönöm a törvényszéki elnök úr ő Méltósága kegyes figyelmét, a melylyel előadásomat rektifikálni méltóztatott. Bizom benne, hogy leend még alkalmam tán e helyütt is kifejteni arra irányuló szerény elméleti nézeteimet, hogy az egész előkészítő eljárásban az oroszlánrészt voltak ép nem is a rendőrségnek, de nem is a vizsgálóbirónak, hanem csakis a kir. ügyészségnek kellene juttatni.* Ezúttal azonban csupán a gyakorlat mindennapi tapasztalatait volt ezélom röviden egybefoglalni s kifejteni, hogy mai viszonyaink közepette mikép érhetnénk el jobb eredményt. Azok után, a miket épen Zsitvay elnök úr ő Méltósága előadott, az 1891: XVII. t.-cz.-re vonatkozólag csak kevés szavam maradhat. Csak azt vagyok bátor megjegyezni előadásom anyagára nézve, hogy én nem azt mondtam, hogy a gyakornokok, aljegyzők és jegyzők teljesítsenek vizsgálatot, hanem, hogy a legtöbb törvényszéknél akként van beosztva a vizsgálatok kiadása, hogy nincs is szükség több, mint egy vizsgálóbíróra és írnokra, vagyis jegyzőkkönyvvezetőül sem juthat oda aljegyző vagy jegyző. Legtöbben soha egy napot sem tölthetünk vizsgálóbíró mellett. Hogy azután egyes vizsgálati cselekményeket hogyan teljesítenénk, az más kérdés. Ki jobban, ki ke- vésbbé jól, a mint ambitiója és képessége segíti. Mert hiszen minden szakmában vannak erősebb és gyöngébb emberek, talán épen úgy a bíróságnál, mint a védői karban. Az azonban * E kérdésről nálunk dr. Baumgarten Izidor kir. koronaügyész- helyettes úr nyilatkozott az «Előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság» czimü értekezése 39. és köv. 11. Jogászegyleti értekezések VI. kötet 1. füzet. 71 3*
