Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Kármán Elemér: A nyomozás és a vizsgálat a gyakorlatban [238., 1904]
29 bírónak módja van magát vizsgálóbírónak kiképezni, de addig nem, a míg fázunk a vizsgálatoktól és csalhatatlannak ismerjük el a nyomozást. Ebben és csakis ebben keressük, mélyen tisztelt teljes ülés, az esküdtszék legtöbb tévedésének is az okát. Talán nem csalódom a mi esküdtszékeink megítélésében, ha azt a tételt állítom fel, hogy a minősítő, illetve a beszámítást kizáró körülmények megállapításánál az esküdtek a legkönnyebb módon hajlanak az enyheség felé, addig a bizonyítékok mérlegelésénél ép ily könnyen, hogy ne mondjam könnyelműen megállapítják a bűnösséget. Az erős felindulásnak, végszükségnek, jogos önvédelemnek az anyagi törvényben megállapított fogalmát az esküdtszék teljesen átváltoztatta ;* ellenben a gyanúokokat valósággal bizonyíték erejével ruházta fel. Mutassuk meg az esküdteknek a vádlott feszítő vasát és mutassuk meg, hogy az a feltört készülék csorbúlásába illik; produkáljuk neki a vádlott vérnyomokkal tele kését; minden egyéb vizsgálódás nélkül elitéli a szerencsétlent. Helytelen dolog és hiábavaló a Curiát rántani mindig elő, s a jogkérdést felülvizsgáló fórumtól követelni a bizonyítékok mérlegelését, mikor azok hiányosan vétettek fel a vizsgálat alatt és tévedést szültek a főtárgyalás során. Epúgy, a mint helytelen dolog csupán patikákat állítani fel, de egészséges emberek neveléséről nem gondoskodni. Elismert tétele a perjognak, hogy az eljárás súlypontja az első fokon van. Ennek az első fórumnak kell erős alapot vetni, hogy ítélete helyes legyen. Ezt az alapot pedig csak a vizsgálat teremtheti meg. Ha jó vizsgálataink lesznek, mélyen tisztelt Teljes ülés, lesznek jó ítéleteink is! * Erről bővebben : Dr. Edmund Benedikt. Der Einfluss des Schwurgerichtes auf das materielle Strafrecht. Wien, 1888. 65
