Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Kármán Elemér: A nyomozás és a vizsgálat a gyakorlatban [238., 1904]
17 rint jobban ismeri a maga járása viszonyait, esetleg a vidék nyelvét beszéli. A hol ez áll, ott a megbízás állandó rendszeresítése indokolt lehet. Hátrányai ellenben számosak. Lerontja a törvénynek nem egy intézkedését és teljesen ellenkezőjét idézi elő a törvényhozó intentiónak. A Bp. 105. §-a szerint ugyanis a vizsgálat elrendelése vagy mellőzése iránt elsőfokulag rendszerint a vizsgálóbíró határoz. A fentebb ismertetett bírói gyakorlat szerint pedig ma ennek épen ellenkezője áll: az ügyek túlnyomó részében a vádtanács rendeli el a vizsgálatot. Ez pedig nem csupán elvi szempontból kifogásolandó. Elvi szempont: egy jogorvoslat kizárása. Gyakorlati tekintetből pedig szaporítja mindenekelőtt a vádtanács munkaterhét, a mely korántsem kicsinylendő. Hallottuk, hogy a budapesti büntető törvényszék vádtanácsa ugyanaznap elintézi az érkező darabokat. Ez a vidéki törvényszékeknél, ép a most ismertetett okból, alig tehető. Munkájuk tekintélyes részét a vizsgálat első fokú elrendelése képezi, a mi ott elő nem fordulhat. Ez a rendszer mozgásban tart egy három tagból álló tanácsot oly működés végett, a mely egyes bírónak lenne a hivatása, a mi annál hátrányosabb, mert csekély létszámú törvényszékeknél a vádtanács megalakítása, a Bp. 65. §-ában foglalt mellőzési okok miatt, amúgy is elég nehézséget okoz. E mellett figyelembe veendő, hogy a vizsgálóbíró előbb kihallgatja a terheltet s azután dönt a vizsgálat és vizs gálati fogság elrendelése felett. A vádtanács ellenben csupán iratok és rendszerint hiányos iratok alapján dönt. így a közvetlenség helyébe a per első szakában itt is az írásbeliség lé]). Már most a járásbíróság vizsgálatot teljesítő bírája megkapja az elrendelt vizsgálatot, irataival együtt. Kötött mars- rutával. A tetthez és személyhez, sőt a minősítéshez is némi- kép kötve van. A közvetlenség alapján eljáró vizsgálóbírót köt egy oly tanács határozata, a mely iratok alapján döntött. S a. legtöbb vizsgálóbírót ez a kötött marsruta meg fogja téveszteni. Mert mi sem veszedelmesebb a vizsgálat teljesítésében, mint az előre feltett nézet A ki már előre feltette magában hogy ez ellen a személy ellen ezt és ezt a bűncselekményt kell 238 2 S3
