Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Kármán Elemér: A nyomozás és a vizsgálat a gyakorlatban [238., 1904]
18 kiderítenem, előre tudja, hogy ennek és ennek kellett történnie és nem puhatol, vizsgálódik szabadon, az a legnagyobb tévedésnek, félrevezetésnek lehet áldozatja. A vádtanács vizsgálatot rendelő végzésében egy bizonyos prseiudicium foglaltatik. Ez megfogamzik a vizsgálóbíró lelkében és inkább megtévesztheti őt, mintha már eleve a saját iniciativáján indult volna el. Még jelentőségteljesebb hátránya e rendszernek az, hogy a vizsgálatok túlnyomó részében a vizsgálóbíráknak a vád- tanácscsal és a kir. ügyészséggel való érintkezése sokkal nehézkesebb.* Sürgős ügyekben, ha azok a központi vizsgálóbíró által intéztetnek : az nap, pár óra alatt dönthet a vádtanács. Oly vidéken, hol rendes vasút és posta van, az ügy három nap alatt fordul meg. Miként lehet ott, a hol a járásbíróságnak nincs vasútja és a székhely lVa—2 napi járóföldre esik? Egy behavazott országúton feldőlnek a törvény legszebb időbeli ga- rantiái. De ez kisebb baj lenne. A vizsgálatok túlnyomó része vidéken folyván le: a vádtanács felügyeleti és utasító jogköre a puszta számadministratió munkájává sülyed le. Egy vizsgálóbíró, a központi, referál szóban, a többi szűkszavú jelentés kíséretében küldi be a lajstromát. A vádtanács a lajstromból nem lát egyebet, mint a terminusokat, összes felügyeleti tevékenysége nem egyéb, mint számok és terminusok nyilvántartása és a vizsgálóbirák sürgetése az ügyiratok betekintése nélkül. Eitka, felette ritka eset, ugyanebből folyólag, ha a vádtanács valamit kérdez a vizsgálatot teljesítő bírótól, vagy ez valami iránt a vádtanács nézetét kéri ki. Nem is lehet; mert az iratok ide-oda küldözgetése, iratváltások először is nem érnek semmit, másodszor meg csak a vizsgálat elnyujtására szolgálnak, a mitől a vizsgálóbirák és a vádtanács is, igen helyesen, óvakodnak. * Különösen, miután a szertelen takarékossági rendszer a távbeszélőt a legtöbb helyütt még nem alkalmaztatta, és a sürgöny is pénzbe kerül. 54
