Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Kármán Elemér: A nyomozás és a vizsgálat a gyakorlatban [238., 1904]
Mélyen tisztelt Teljes-ülés! A bűnvádi perrendtartás életbeléptének előestéjén nagyra- becsült alelnökünk, dr, Fayer László egyetemi tanár úr ugyané helyen fejtegette azokat a várakozásokat, a melyeket ennek a törvénynek a bűnvádi per előkészítő szakára vonatkozó rendelkezéseihez fűztünk.* Különös megtiszteltetésnek kell tartanom, hogy szerény magamnak, egyik hű tanítványának adatott mód rá, a Bp. alkalmazásának immár ötödik esztendejében a tisztelt teljes ülés előtt szóvá tehetnem azt a kérdést: mennyiben teljesültek ezek a várakozások a gyakorlatban? A per előkészítő szakára vonatkozó rendelkezések közül nyilván a nyomozáshoz fűződött a legtöbb remény, de egyúttal a legtöbb aggodalom. Beméltük az eljárás gyorsítását azáltal, hogy a törvény alkalmassá tette a nyomozást a per előkészítésének teljes kimerítésére. A mint az indokolás maga is kifejezi, a törvény czélja a nyomozással a vizsgálatot is a legtöbb esetben pótolni. Más szóval ma már a nyomozás alapján is lehet vádiratot adni be. Aggodalmak merültek fel azonban a miatt, hogy a nyomozás a csendőrség és a közigazgatási hatóságok kezébe ment át, továbbá, hogy maga az ügyész nem nyomoz, csupán vezeti a nyomozást. Mielőtt e várakozások teljesüléséről szerény nézeteimnek kifejezést adnék, engedtessék meg egy kis elméleti fejtegetésre térnem ki. A vádelv rendszeréből folyik, hogy nem a bírói, hanem a * A bűnvádi perrendtartás előkészítő szakának jellemző részei. Dr. Fayer László előadása a magyar jogászegylet 1899 október 29-iki teljes ülésén. Értekezések XIX. kötet 4. füzet. 39 1*
