Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Baumgarten Izidor: A büntetés kimérésének reformjáról [241., 1904]
7 lelimény veszélyességéhez. Csekély jelentőségű delictnmok súlyos megbüntetése az egyén jogait sérti és súlyos törvényszegések enyhe megbüntetése maga után vonja azok szerfeletti elszaporodását.1 Az alaptételek és a kiindulási pont hibássága meddőségre kárhoztatta az új irányt a részéről legfontosabbnak jelzett reformkövetelés megvalósításában is. A büntetés kimérése cri- minalpolitikai szempontból nagyobbrészt kiesik a birói teendők keretéből.1 2 A tettes, ki nem veszélyes, mert tőle a jogrendet többé félteni nem kell, a büntetéstől megkímélendő. De megfordítva is áll e tétel: a meddig veszélyes a tettes, addig a társaság érdekében fogva tartandó. Eendszerint tehát nem kell büntetni vagy a büntetés kimérésének jogát a végrehajtó hatóságokra át kell ruházni. Csak oly alkalmi bűnösökre, kikkel éreztetni kell a jogrend hatalmát és kikben ily úton kell a visszatartó indokok erejét nevelni,3 4 a biró ezentúl is ki fogná mérni a büntetést— de mily elvek szerint?! Erre a kérdésre nem feleltek meg a criminalpolitikai irány képviselői és e hallgatás természetes magyarázatát találja abban a zavarban, melyet a bűnösség fogalmának elejtése mellett a büntetés birói kimérésének legalább részleges fentartása okozott.1 Ámbár e szerint a büntetés kimérésének reformjára vonatkozólag a criminalpolitikai irány nem elégítette ki a részéről mesterségesen felköltött várakozásokat s ennélfogva az általa is legfontosabbnak jelzett feladat teljesítésénél határozott kudarczot vallott: e téren kell — nézetem szerint — hasznosítanunk a 1 Y. ö. Hippel, Willensfreiheit und Strafrecht, Zeitschrift f. d. g. Strafrechtswissenehaft, XXIII. köt. ill. 1. 2 Liszt (Zeitschrift, IX. 491) a baj gyökerét abban találja, hogy a büntetés tartamát a biró határozza meg. Miután az embert, ha egyáltalán csak a büntetés végrehajtása alatt lehet megismerni, a büntetés végleges kiszabása a végrehajtó hatóság hatáskörébe tartozik. 3 «Die Abschreckungsstrafe soll dem Augenblicksverbrecher die Macht der Rechtsordnung sinnfällig zu Gemüthe führen, gegen die er sich aufgelehnt hat: sie soll den geschwächten Hemmungsvorstellungen die motivirende Kraft zurückgeben.» Liszt Zeitschrift XVI. 512. 4 Y. ö. előadásomat a Magyar Jogászegyleti értekezések XXIII. köt. 3. füzetében 22. 1. 231
