Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Baumgarten Izidor: A büntetés kimérésének reformjáról [241., 1904]
8 mozgalom igazságainak és tévedéseinek egybevetéséből merített tanulságokat.1 Itt is érvényesülnie kell annak a régi igazságnak, hogy határozott czélpont felé kiinduló radicális irányzatok útközben észrevétlenül elhajolnak, éjszak vagy délfelé tartanak és keleten vagy nyugaton érkeznek meg. Egyesek ép úgy, mint általános társadalmi mozgalmak elesnek ugyan munkásságuk és törekvésük mohón kívánt sikerétől, de elérnek más, váratlan, esetleg becsesebb eredményt. Fáradozásuk semmi esetre sem veszett kárba. Azoknak, kik a büntető jogszolgáltatás alapját és czélját kizárólag a tettes javításában látják, a büntetés kimérésével irányadónak kell hogy tekintsék a tettes egyéniségét, illetőleg fogékonyságát javítási törekvések iránt. A helyes igazságszolgáltatás feltételezné ennélfogva a tettes társadalmi jellemének, lelki indulatának és belső sajátosságának tüzetes megállapítását, és hatáskörét valamint képességét messze felülhaladó teendővel ruházná fel a bíróságot.2 Az alanyi bűnösség fogalmának 1 Ebben a tekintetben nem szabad a criminalpolitikai mozgalomnak — legalább negativ — érdemeit kicsinyleni. Helyesen méltatja Birk- meyer (Zeitschr. XVI. köt. 311.1.) a «nemzetközi büntetőügyi egyesület» működését e téren. «Sie hat das Verdienst energisch auf die Reformbedürftigkeit der geltenden Strafgesetze in den verschiedensten Richtun- gen hingewiesen und theils selbst Mittel zur Verbesserung, die mit der Grundlage des geltenden Rechts in Einklang zu bringen sind, angegeben, theils wenigstens zur Anwendung solcher Mittel veranlasst zu haben. Sie hat gestüzt auf die Statistik, überzeugender als dies je zuvor geschah, nachgewiesen, dass unsere richterliche Strafzumessung weit davon entfernt ist, der Idee der Gerechtigkeit zu entsprechen, und so zu der Erkenntniss geführt, dass das richterliche Ermessen bei der Strafzumessung eingeengt werden müsse durch eine genauere gesetzliche Fixierung des Strafmasses für die einzelnen Verbrechen, wie eine solche übrigens bereits in verschiedenen europäischen Strafgesetzen geltendes Recht ist.» 2 Nézetem szerint túlsókat követel a bírótól a tettes erkölcsi felelősségének megállapításánál, Wenirich (G. A. XLII. 21.), midőn nem csak a vádlott előéletét, családi viszonyait, társadalmi összeköttetéseit, foglalkozásának minőségét stb. akarja vizsgálat tárgyává tétetni, hanem a bűnvádi eljárás keretén túlterjeszkedő apparátussal a szülők, az oldalrokonok erkölcsi és szellemi rendellenességeinek kiderítését és számbavételét is követeli. «Der Richter muss mehr von den persönlichen Verhältnissen des Angeklagten wissen, um den Grad des Verschuldens 232
