Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]
If, nem történt meg, holott a periratok az ellenkezőt bizonyították.1 Ez a tétel azonban nemcsak a periratokra áll, hanem általában minden közokiratra (acte authentique). Ugyanis az Ítélet felülvizsgálattal megtámadható, ha absolut és világos ellentétben áll valamely közokirat tartalmával, Csak az szükséges, hogy az illető iratnak közokirati minősége és tartalma ne legyen vitás." A fentebb érintett alapelvvel nem tartják ellentétesnek bizonyos határok közt az okiratmagyarázatot is belevonni a felülvizsgálat körébe. A polg. tk. 1134. §-a alapján, mely azt rendeli, hogy a törvényszerűen kötött szerződés a felekre törvény hatályával bir («les conventions légalement formées tien- nent lieu de lói á ceux qui les ont faites»), az a felfogás vált uralkodóvá, hogy a szerződés jogszabály — lói du contrat — jellegével bir. Ennek következtében, valamint felülvizsgálatnak van helye az általános törvény — lói générale — hasonlóképen helye van annak a magántörvénynek — lói privée, -- melyet t. i. a felek alkottak maguknak, megsértése miatt. Ez azonban csak ama feltétel mellett áll, hogy eme magántörvény világos, határozott, minden kétséget kizáró és hogy nem szolgál okul magyarázatra, mert ha ez szükséges vagy bármely bizonytalanságnál fogva jogosult, az a juge du fond souverain birodalmába tartozik. Innen a szabály, a mely így formuláz- ható: a juge du fond véglegesen, souverain módon értelmezi a szerződéseket, de ez az értelmezés a cour de cassation ellenőrzése alatt áll, abban az értelemben, hogy a juge du fond a souverain értelmezés ürügye alatt nincs jogosítva a szerződést természetéből kivetkőztetni — dénaturer — és visszautasítani egy világos rendelkezésének alkalmazását s azt egy másikkal pótolni, a mely nem a felektől, hanem a bírótól ered. így írja körül a jelenlegi uralkodó gyakorlat nyomán a jogügylet értelmezésének körét Crépon.3 Azonban nem ez volt mindig az uralkodó felfogás, mert mig kezdetben a felülvizsgálati bíróság általában bevonta hatáskörébe a jogügylet értelmezést, 1 III. 20.- III. 28. :1 III. 9-s. 101. 199
