Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]
13 szabály alkalmazás czéljából feloldja. Ebből folyólag, miután a legfelsőbb bíróság itt a felek cselekvését a eoncret jogviszonyra vonatkozólag nem határozza meg, ismét lehetséges az, hogy a concret esettől teljesen elvonatkozva, a tiszta jogkérdés elbírálására szorítkozzék, azaz, hogy csupán csak azt bírálja el, vájjon olyan jogszabály, a minőt az alsóbiróság alkalmazott, fennáll-e vagy sem és hogy annak mi az értelme? Nem lehetséges ez akkor, midőn a legfelsőbb bíróság reformatorius hatáskörrel is bir. Ha a legfelsőbb bíróságnak ítéletében a felekkel szemben is kell rendelkeznie, akkor teljes lehetetlenség elkerülni azt, hogy bizonyos ténybeli elemek elbírálására ki ne terjeszkedjék. S ez az az eredmény, a melyre bevezető fejtegetésem vezetett, s a mely egész tovább fejtegetésemnek alapjául szolgál. Lényege még más szavakkal kifejezve, az, hogy csak az olyan felülvizsgálat, a melynél a legfelsőbb bíróságnak csupán cassatorius hatásköre van, lehet csupán a jogkérdésre szorítva. Midőn azonban a felülvizsgálat úgy van megszerkesztve, hogy a legfelsőbb bíróságnak reformatorius hatásköre is van, bármennyire is törekednénk arra, hogy csak a jogkérdés elbírálására szorítkozzék, még sem sikerül keresztülvinni, hogy a ténybeli következtetést is bizonyos részben elbírálása körébe ne vonja. Szóval a reformatorius jellegű felülvizsgálat nem lehet csupán a jogkérdésre szorítkozó perorvoslat. Nehogy azonban fejtegetésem félreértésekre adjon okot, még a következőket kell hozzáfűznöm. Midőn azt állítom, hogy csupán cassatorius hatáskör mellett lehet a jog- és ténykérdés szigorú elhatárolása, nem azt mondom, hogy ekkor a legfelsőbb bíróság a ténykérdés felülbírálására ki sem terjeszkedhetnék. Lehetséges ugyanis az, hogy a legfelsőbb bíróság ne csak azt vizsgálja, vájjon az alsóbb bíróság az anyagi jogszabályt jól alkalmazta-e, s ha azt találja, hogy ez nem történt meg, az alsóbb bíróságot a megfelelő anyagi jogszabály alkalmazására utasítsa: hanem az is, hogy a ténybeli következtetést is felülbírálja, a melyet ha hibásnak talál, az alsóbb bíróságot a ténybeli következtetés helyes megismétlésére is utasítsa. Más szavakkal, midőn a legfelsőbb bíróság a jogkérdés tekintetében bir feloldó hatáskörrel, ugyanakkor a ténykérdés tekintetében is bírhat vele. Hogy ez mennyire lehetsé197
