Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Almási Antal: Törvényes kötelmek a tervezetben [237., 1904]
1!) sekor tudtak, az 1766. §. 1. bek. a Tervezet ügyleti alapelveivel ellentétben is áll, mely ellentét a német polgári törvény- könyvre való utalással el nem tüntethető. Hozzájárul ehhez, hogy az id. rendelkezés már tartalmának elfogadása után is azon mély misterium elé állít, miért ad megtámadási jogot a «másik fél által felismerhető kényszer- helyzetben» eszközölt teljesítés a 991. §-ban akkor is, ha e helyzetet harmadik személy okozta, az 1766. §. 1. bekezdésében pedig akkor sem, ha a «másik fél» idézte elő? Az 1768. §. szövege tényállásainak egyik esete a lehetetlen szolgáltatásra irányuló 952. §-ban majdnem szószerint foglaltatik. Ha pedig a lehetetlen szolgáltatás kikötése semmis, úgy annak, bár tudatosan, valamely lehetetlen eredményre való tekintettel eszközölt teljesítése is semmis marad. Ugyanazon okok, melyek az 1766. §. tartalma ellen szólanak, az 1768. §. első tényállását is megdöntik. Az 1767. §. bevallottan* az 1762. §.egy szövegezési kétségét akarja eloszlatni, minthogy részemről e kétséges helynek egyéb okból való törlését javaslom, ezen szakasz tárgytalan- sága nyilvánvaló. Aczélzott eredmény bekövetkezésének elmaradása (1769. §.) csak akkor vezethet az alaptalan gazdagodás útján a visszatérítéshez, ha ezen eredmény az ügyleti tényállás egyik része. Ezen esetre azonban a 977. §. világosabb, de tartalmilag is helyesebben — mert hisz joglerontásról nem pedig jogutódlásról szól — intézkedik. Az 1769. §. tartalmi helytelenségét már évekkel annak keletkezése előtt vázoltam, midőn joggal tartottam attól, hogy a Tervezet^ a német törvény 817. §. csábításainak nem tud majd'ellentállni, — ismétlés helyett hadd utaljak az ott már kifejtettekre, (v. ö. Jog 1899. évi 2. és 3. sz.) Az 1772. §-ból az ügyleti vagyonutódlásra vonatkozó szabályok, mint helytelen alapokra fektettek, elhagyandók. Az 1774. §. azt hirdeti, hogy semmis szolgáltatás teljesítése akkor is megtagadható, ha a német törvényből hűségesen átvett querela nullitatis elévült; — se a szabályra, se a felmentés * Indokolás IV. k. 603. 1. 2* 19
