Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Almási Antal: Törvényes kötelmek a tervezetben [237., 1904]
20 iránt támasztott követelésre sincs szükség, ha a semmiség hatásait a Tervezet komolyan veszi. Szóval, a Tervezet ügyleti joga mellett az alaptalan gazdagodás helyesen csupán az ügyleten kívüli vagyoneltolulásokra alkalmazható. Az ennek megfelelő szöveg a következő volna: 1762. «A ki másnak rovására jogalap nélkül jut valamely vagyontárgyhoz, azt vissza tartozik neki téríteni. A jogügyleti vagyon átruházásokra az ügyletek érvényességét tárgyazó szabályok alkalmazandók.» 1763. §. kimarad. 1764. §. «Aki oly követelést egyenlített ki, melynek érvé- nyesíthetését valamely vele szemben álló kifogás tartósan kizárta, a szolgáltatást úgy követelheti vissza, mintha a követelés fenn sem állott volna. Az elévülés kifogása ki van zárva, 2. bek. kimarad.» 1765. §. «Feltétlen kötelezettség lejárat előtti teljesítése esetében visszakövetelésnek nincs helye: az időközi kamat követelése sem követelhető.» 1766. §. Oly szolgáltatás, melylyel az, ki teljesítette, erkölcsi kötelességének vagy a társadalmi illem követelményeinek eleget tett, vissza nem követelhető. 1767—1769. §. kimarad. 1770—1771. §. változatlan. 1772. §. «A felelősségnek az 1771. §. utolsó bekezdésében foglalt korlátozása nem áll be, ha a kötelezett, mikor a visszatérítendő vagyontárgyhoz jutott, a jogalap hiányáról tudomással birt.» «Ha a jogalap hiányáról később értesül, a korlátozás ezen időpontban szűnik meg.» «Kamatot a kötelezett csak ezen időponttól fogva tartozik fizetni.» 1773. §. változatlanul fentartandó. 1774. §. kimarad. VI. A dolgok felmutatásának kötelezettsége (1775— 1777. §.) a felesleges perek elkerülését czélozza. 20
