Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
10« Ezen elvnek és igazságnak elnyomásából keletkezett bírói gyakorlatunknak ama másik sérelmes irányzata, hogy t. i. oly kötvényeknél, a hol a naptárszerinti kezdet ki van tüntetve, a biztosító-társaság feltétlenül viseli a koczkázatot akkor is, ha az első díj be nem folyt. Ennek a megindokolásánál elismeri ugyan a Curia a biztosítónak azt a jogát, hogy az ellenkezőt kikösse, de azt mondja, hogyha a kötvény főszövegében a naptárszerinti kezdet ki van téve, akkor nem szabad ezt megsemmisíteni -— a mint ő méltósága is magát kifejezte — egy eldugott, elrejtett feltétellel; más szóval nem szabad a közönséget akként félrevezetni, hogy míg egyrészt a biztosítás kezdete naptár szerint meghatároztatik, addig másrészt egy elrejtett mellékfeltétellel ez a kezdet a díjnak lefizetésétől tétessék függővé. Előadásomban már kimerítően foglalkoztam ezen kérdéssel, miért is most csak annyit kell ellenvetnem, hogy félrevezetésről már csak azért sem lehet szó, mert hiszen a fél a kötvényt nem is látja, azzal tehát, a mit nem lát, félre sem vezethető; ha pedig a kötvény már nála van, akkor a díjat meg is fizette vagy halasztást kapott, tehát félrevezetésről ekkor sem lehet szó. De nem lehet eldugott és félrevezetésre alkalmas feltételnek nevezni az olyan kikötést, melyet az egész világon minden törvény és jogszolgáltatás jogosnak elismer és melyet az előttünk fekvő német törvényjavaslat is sanctionál, sőt irányadó elv gyanánt állít fel annak kimondása által, hogy a 31. §. szerint addig, míg a díj megfizetve nincsen, a biztosító koczkázatot nem visel. A tervezet indokolása erre nézve a többek közt így hangzik: «Ein Versicherter, der weder die erste Prämie bezahlt hat, noch im Besitze der Polize ist, kann billigerweise nicht verlangen, dass die Versicherung zu seinen Gunsten wirken soll». Az osztrák legfelsőbb törvényszék pedig ugyanezen kérdést ekként dönti el: «Es kann also die Nichtzahlung der Prämie zwar die Gesellschaft von der Verpflichtung eines allfälligen Schadenersatzes befreien, keineswegs aber bewirken, dass der Vertrag als aufgelöst zu betrachten und die Verpflichtung des Versicherers zur Zahlung der Prämie erloschen sei (Ob. G. hof 10. decz. 1890. 14227). A biztosítási szerződés jogi természetének elbírálásánál 178
