Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)

Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]

107 egy igen fontos körülményt nem szabad figyelmen kívül hagyni, azt t. i., hogy itt a feleknek nem egyforma szolgálta­tásai állanak egymással szemben, mint a többi jogügyleteknél, hanem hogy a biztosító vállalat ezerszeres szolgáltatásokat teljesít aránylag csekély összegekkel szemben. Ilyen viszonyok között úgy a jogi szükség, valamint a technikai követelmény és közgazdasági érdek egyaránt támogatják a biztosítónak azon jogát, hogy az elvállalt nagy veszélykoczkázatokkal szemben a díj előzetes megfizetéséhez ragaszkodhassanak. Ez egy olyan megállapodás, melynek érvénye mindenütt el van ismerve. Ezen ülésen is többször felhangzott azon közbe­szólás, hogy a biztosító perelheti a díjat, tehát viselje is a koczkázatot. Bocsánatot kérek, a perlés még nem annyi, mint a tényleges vagyon, az csak egy behajtási kísérlet; különösen nálunk, a hol a behajthatatlan követelések épen nem soroz­hatok a ritkaságok közé. Ebből a perlési jogból sem díjtarta­lékokat, sem egyéb készpénzalapokat alkotni, sem a károkat kifizetni nem lehet. Ezen perlési jog csak természetes conse- quentiája az érvényesen létrejött biztosítási szerződésnek, mely­nek alapján a biztosított fél a díjfizetésre feltétlen kötelezett­séget vállalt. így fogja ezt fel és így intézkedik a német ter­vezet is, midőn a 31. §-ban kimondja, hogy a biztosító a teljesítés alól szabadul, ha az esemény a díjfizetés előtt követ­kezik be, a 34. §-ban pedig a biztosítót feljogosítja, hogy a díjat erre való tekintet nélkül feltétlenül bekövetelhesse. Az ellenkező felfogás, melyet a mi bírói gyakorlatunk a Curia nyomán követ, minden egyéb visszásságán kívül teljesen ki­szolgáltatja a biztosító vállalatokat a felek jogtalan nyerész­kedésének, a mennyiben lehetővé teszi, hogy bárki, a kinek egy fillér vagyona sincsen, teljes életén keresztül élvezhesse p. o. az életbiztosítás előnyeit, egyszerűen azáltal, ha minden évben egy más társasághoz nyújtja be az ajánlatát, mely alapon a Curia praxisa szerint a biztosító vele szemben az első éven keresztül díjfizetés nélkül is köteles a koczkázatot viselni. Nagyon szerettem volna még az elnök úr ő méltóságá­nak az ügynöki jogkör tekintetében tett észrevételeire reflek­tálni, de ezt, az idő előrehaladottsága, sajnos, már meg nem engedi. 179

Next

/
Thumbnails
Contents