Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)

Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]

96 extra muros. A biztosító társaságok elkövetik azt a hibát és pe­dig minden gyakorlati czél nélkül, hogy a kötvényföltételek közé felvesznek olyan intézkedéseket, a melyek valóban túlsá­gosan kíméletlenek, sőt kegyetleneknek mondhatók, úgy hogy a bíróságot megfelelő megtorló intézkedésekre provokálják. Pe­dig a kötvényfeltételeknek sok ilyen intézkedése van, a mely visszatetszést szül a nagyközönségnél, és a bíróságot arra kényszeríti, hogy a jogában megsértett félnek pártjára álljon, noha sok ilyen kötvényfeltétel gyakorlati czéllal nem is bir. Például az az eset, a melyet az előttem szólott t. kartárs úr felhozott, honnan eredt ? Onnan, hogy a kötvényfeltételek kö­zött olyan intézkedés is van, hogy ha a fél a díjat nem fizeti meg, akkor a biztosító társaság jogosítva van perelni; a per tartama alatt a biztosítás szünetel, tehát a fél nincs biztosítva. Ellenben, hogyha a per befejeztével végrehajtásilag vagy egyéb­ként behajtatik a díj, akkor revalidálódik a biztosítási szerző­dés és akkor biztosítottnak tekintetik újból a fél. Hát nem jogtalanság ez? Hiszen ebben az esetben a fél, hogyha három esztendeig tart a per, nem volt biztosítva, és a biztosító társa­ság három esztendeig nem viseli a koczkázatot, de utólag mégis perelheti a díjakat. (Ellentmondások.) Igenis perelheti a vissza­térő díjakat is csak hogyha az ellenfél megjelenik és kifogáso­kat tesz, akkor elutasítják. — Itt van a kötvény föltételek­nek egy másik eklatáns esete. A balesetbiztosításra nézve azt mondják a kötvényföltételek, hogy ha a fél minden kötelezett­ségének eleget tett, azonban 30 napon belül be nem jelenti az eseményt, akkor minden kártérítési jogától elesik. Hát nem jogtalanság ez? Nem ellenkezik ez minden jogi fogalommal? És praktikus-e ez? Hiszen a bíróság ebbe soha sem fog bele­menni, ott van a kereskedelmi törvény, a mely kimondja a köz­lési kötelezettség elmulasztásának következményeit: a mennyi­ben a mulasztásból a biztosító társaságnak kára támad, annyi­ban kártérítési követeléssel élhet és felelősségre vonhatja a biz­tosított felet. Azért mondom tehát, hogy ezek inpraktikus, helytelen intézkedések; ezeket eliminálni kellene a kötvény- feltételek közül és akkor nem kényszerítenék a bíróságokat arra, hogy nyílt jogtalanságok ellenében a feleket megvédjék. Nézzük a kérdés második oldalát, a biróságokat,. Úgy lá­íos

Next

/
Thumbnails
Contents