Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
66 tött biztosítási szerződésből eredhető jogait. Angliában az élet- biztosítási kötvényből a hitves és a gyermekek javára meríthető jognak a férj hitelezői igényeivel szemben való védelméről rendelkező igen régi angol törvénynek keletkezési idejét sajnos nem állott módomban megállapíthatni; annyi azonban tény, hogy ezen törvényt Canada 1865-ben utánozta. 1882-ben nyert végleges rendezést e kérdés, a midőn is az úgynevezett «Married womens property act» revíziója és módosításánakkörébe bevonatott. Az ezirányú kodifikációnak alapgondolata az élet- biztosítási kötvényt illetőleg az, hogy minden kenyérkereső ember részére lehetővé tétessék oly életbiztosítási kötvénynek konstruálása, a melynek lényeges feltétele és kifejezett megmásíthatatlan tartalma az legyen, hogy az abból eredhető igények kizárólag az ő gyermekeit és törvényes hitvesét illessék meg és azoknak különvagyonát képezzék. Az említett törvény idevonatkozó §-ának rövid tartalma magyar fordításban körülbelül a következő : «Oly életbiztosítási kötvény, a melyet a férj saját életének biztosításával felesége vagy gyermekei, vagy felesége és gyermekei, vagy az említettek egyike vagy valamelyike javára megszerez vagy az oly életbiztosítási kötvény, a melyet a feleség saját életének biztosítása útján férje vagy gyermekei vagy férje és gyermekei, vagy az említettek egyike vagy másika javára vásárol, az ezen kötvényben kedvezményezettekként megjelöltek saját külön vagyonát képezi és az ily kötvényekből kifolyólag a biztosító által fizetendő ösz- szeg mindaddig, a míg a kötvényben kifejezett feltételek nem teljesíttettek, a biztosított vagyona alkatrészének nem tekinthető és annak tartozásaiért nem szavatol. Ha azonban bebizo- nyíttatott az, hogy az ily életbiztosítási kötvénynek megszerzése és az arra vonatkozó biztosítási díjak fizetése azért történt, hogy a biztosított vagy biztosítottak hitelezői ezáltal megkárosíttassanak, úgy a hitelezők a kötvény alapján a biztosítandó által teljesítendő fizetésekből oly összeget kapjanak, a mely összeg a csalási szándékból fizetett díjaknak megfelel.» Az említett törvényes rendelkezéssel szemben fel lehetne hozni azt, hogy hiszen a német Tervezet is megadja annak lehetőségét, hogy egy oly kötvény konstruáltassék, a mely a 138
