Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
5 8 Azon esetben ugyanis, a midőn a biztosítási díj a biztosítás kezdetén fizetendő és a biztosított a díjat a kellő időben meg nem fizette, a biztosító kártérítési kötelezettsége alól mentes, ha a biztosított esemény a fizetés előtt következik be, e mellett jogosítva van az a biztosítási szerződést fel is mondani. Azon esetben azonban, ha a biztosítási díj a biztosítás kezdete után fizetendő és az a kellő időben meg nem fizettetett, úgy a biztosító az elmulasztott fizetés pótlására a biztosított költségén ennek részére fizetési határidőt tűzhet ki. Ha a biztosított esemény ezen kitűzött határidő eltelte után (a mely két hétnél kevesebb nem lehet és a melynek írásban kell történnie, 33. §.) következik be, a nélkül, hogy az elmulasztott fizetés pótoltatott volna, úgy a biztosító kártérítéssel nem tartozik. Ebből tehát az is következik, hogy az esetben, ha a biztosított esemény a díj esedékessége után ugyan, de a fizetési határidő letelte előtt következik be, vagy az esetben, ha a biztosító fizetési határidőt általában nem tűzött ki, ez esetben a biztosított esemény bekövetkezte esetén igenis kártérítéssel tartozik. A Tervezetnek ezen ide vonatkozó indokolása abból indul ki, hogy a folyó biztosításoknál a biztosított a fizetési időpontokat igen könnyen elfelejti és éppen azért a fizetés elmulasztásához szigorú prejudiciumokat kötni nem szabad. Ebben látja szükségét a Tervezet annak is, hogy előzetesen a biztosított a fizetésre felszólítassék. A magyar joggyakorlatnak is a fentebb említett iránya, nagyjában egészében megfelel a tervezet említettem rendelkezéseinek és szintén abból indul ki, hogy azon esetekben, a melyekben folyó biztosításoknál a biztosító nem csak hogy nem közölte a biztosítottal, hogy díj- nemfizetés folytán biztosítását törölte, de sőt előző biztosítási periódusokban esedékesség után kifogás nélkül átvette a díjat, hogy ilyenkor a biztosítónak felelősége fennállónak mondassák ki. Ezzel szemben azonban a magyar joggyakorlat igazságtalan helyzetet teremt akkor, midőn hasonló esetekben a biztosítottnak díjfizetési kötelezettségét el nem ismeri, holott ezzel szemben a német tervezet a biztosítónak díjkövetelési jogát világosan deklarálja (indokolás 82., 83. 1.). * * 130
