Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
57 nem adatik és a szerződés a kár által nem érintett érték erejéig érvényben marad». A biztosítók ez irányú biztosítási feltételei azon kikötést tartalmazzák, hogy a biztosító kár esetén — tekintet nélkül annak nagyságára — jogosítva van a biztosítási szerződést az esetleg visszajáró pro ráta díjak visszatérítése mellett felmondani, sztornírozni. A magyar joggyakorlat ezen kikötés érvényét nem ismerte el és kimondotta, hogy a magyar K. T. 482. §-a abszolút jellegű, tehát részbeni kár esetén a biztosító a kár által nem érintett érték erejéig a biztosítási szerződés érvényéhez kötve van és attól egyoldalulag el nem állhat. A magyar joggyakorlat vallotta törvénymagyarázat nemcsak indokolatlan, de szembeállítva a 485. §. 4. pontjának magyarázatával (1. fentebb) felette igazságtalan is. Ezen magyarázat helytelenségét igazolja a német tervezet 63. §-a is, (hasonlóan rendelkezik a svájczi tervezet, a mely szerint részbeni kár esetén mindegyik fél jogosítva van a biztosítási szerződést felmondani és pedig a biztosított határidő betartása nélkül, a biztosító pedig csak egy hónapi felmondási határidő betartásával. jf A magyar biztosítási joggyakorlatnak egyik igen vitás kérdése a biztosítottaknak hallgatólagosan nyújtott fizetési haladék fenforgása, illetve az ehhez fűzött joghatályok. A magyar joggyakorlat ugyanis mindazon esetekben, a melyekben a biztosítási díj az esedékességkor meg nem fizettetik, de a biztosító a biztosítási díjat későbben már ismételt ízben elfogadta, azon állásponton van, hogy az elkésetten fizetett biztosítási díjnak a biztosító által történő elfogadása hallgatólagos fizetési haladéknak tekintendő olyképen, hogy az esedékesség és az elfogadott elkésett fizetés időpontja közötti időben a biztosító koczkázatviselése fennáll. A magyar joggyakorlat nem tesz különbséget a között, hogy vájjon a konkrét esetben a biztosítási díj a szerződés megkötésével egyidejűleg, illetve annak kezdetén, vagy a szerződés kezdete utáni időpontban volt-e fizetendő. Az előttünk fekvő német törvény tervezete a kettő között igen észszerű, joghatályában pedig igen különböző megkülönböztetést tesz. 129