Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
56 tából. Ezekből folyólag Beck Öméltósága nézeteit úgy de lege lata, mint de lege ferenda osztom. * Az általános rendelkezések közül aktuálisságánál fogva különösen kiemelendőnek vélem a tervezetnek 9. §-át, tekintettel a magyar j oggyakorlat ez irányú állásfoglalására. A magyar K. T. 476. §-a szerint ugyanis: «Ha az esemény, melyre a biztosítás köttetett, bekövetkezik, a biztosított azt, mihelyt arról tudomást nyer, a biztosítóval haladéktalanul közölni tartozik. A biztosított, ha ezen kötelezettségeit be- bizonyíthatólag elmulasztja, a biztosítónak az abból eredő hátrányokért felelős». A Magyarországon működő biztosító társaságok általános biztosítási feltételei erre vonatkozólag rendszerint oly kikötést tartalmaznak, hogy a mennyiben a biztosított, kár esetén a beállott kárt bizonyos határidőn belül be nem jelenti, a törvény értelmében nemcsak felelős az ebből eredő kárért, de általában el is veszíti a kártérítéshez való igényét. A magyar K. T. nem tesz különbséget a között, hogy a biztosítottnak a kár bejelentése körüli mulasztása vétkes volt-e, vagy vétlen. A biztosítási feltételeknek idevágó kikötését a magyar joggyakorlat következetesen figyelmen kívül hagyja és azoknak érvényét el nem ismeri. Ezzel szemben a német tervezet 8. §-a, míg egyrészt elismeri a biztosítási feltételek azon esetleges kikötésének érvényét, a mely szerint a kárbejelentési kötelezettség rosszhiszemű elmulasztása a kártérítéshez való igény egészben való elvesztését vonhatja maga után, addig a 9. §. elismeri az oly kikötés érvényét is, a mely szerint a biztosító a kárbejelentési kötelezettség vétlen elmulasztása esetén is birság fizetésére köteleztetik és csupán csak annak nagyságát korlátozza, midőn kimondja azt, hogy ezen birság összege, minden száz után ötöt meg nem haladhat.-к Igen fontos és nagyjelentőségű a német tervezet 63. §-ának rendelkezése is. A magyar K. T. 482. szakasza ugyanis kimondja azt, hogy : «teljes kár esetében a biztosítási összeg a kötvény visszaadása mellett fizetendő. Részbeni kár esetében a kötvény vissza 128
