Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
40 múlva elévül. Á szerint, a mint visszalépés vagy felmondás történik, különböző az ahhoz fűződő joghatály, a biztosítónak a díjakra való igénye tekintetében is: felmondás illetve visszalépés esetén a biztosítót a folyó biztosítási időszakra, illetve a felmondásig illeti meg a díj. Ugyancsak megemlíten- dőnek tartom itt, különösen a legutóbbi időben kifejlődött jog- gyakorlatunk* szempontjából a német tervezetnek azon rendelkezését (34. §.), a mely szerint, ha a biztosító díjnemfizetés folytán a szerződést felmondja és a német tervezet szerint koczkázatot egyáltalában nem is viselt, a biztosítottól ügyleti dijat követelhet, a mely azonban egy évi díjnak felét meg nem haladhatja; míg ha a tervezet 2-ik §-a értelmében (ha a biztosított tudja, hogy a biztosított esemény már bekövetkezett, vagy hogy az be nem következhetik,) a biztosítási szerződés felmondatik, úgy a biztosítót az egész folyó periódusra megilleti a dij. Ha a közlési kötelezettség megsértésének a tervezetben szabályozott jogkövetkezményeit összehasonlítjuk a hason-cse- lekmények magánjogi következményeivel, úgy azt találjuk, hogy ezek és a tervezet rendelkezései között alig van valami különbség. A magánjogi jogelvek szerint ugyanis (a német polgári törvény 142-ik §-a szerint) a vétlen hamis deklaráció eseteitől eltekintve, a jogügylet semmisége a teljesítettek kölcsönös visszatérítésére kötelez, a mennyiben t. i. ezen teljesítmények természetüknél fogva visszaadhatok, mert ellenesetben az ellenszolgáltatás visszatérítése is elesik. A vétlen hamis bevallás esetén azonban a biztosító sokkal rosszabb helyzetben van, mint veszélyváltozások eseteiben, mert daczára a magasabb veszélynek, egy hónapon keresztül a szerződés hatályához, tehát a rizikó viseléséhez kötve van, a minek tulaj do nképeni rációját nem vagyok képes átlátni. Ha ugyanis a veszélyváltozás oly nagy, hogy a biztosító a szerződéstől egy hónap múltán elállhat, úgy semmi ok sincs arra, hogy a biztosítót ezen egy hónapon keresztül is koczkázatának * Azon joggyakorlatot értem, mely az első biztosítási díjrészletet is csak azon feltétel mellett (tehát nem minden esetben) Ítéli meg, hogy a biztosító a koczkázatot már a díjfizetés előtt is, tehát tekintet nélkül a díj megfizetésére, már a szerződés megkötésétől kezdve viseli. 112
