Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
35 azok megfelelnek szándékolt rendeltetésüknek: az illető biztosítási ágnak. Ha azonban a Németországban nyilvánosságra került ezirányu memorandumokat, czikkeket és a különböző német biztosítási társaságok feliratait olvassuk, úgy azt találjuk, hogy bizony a különös rendelkezések sem felelnek meg az illető specziális biztosítási ágak sajátosságainak sem. Szóval, a törvénytervezet technikai konstrukcziója ellen igen-igen soka jogosult kifogás. A szóban lévő német tervezet keletkezésének története és illetve technikai konstrukcziójának ezen rövid kritikája után méltóztassék megengedni, hogy az említett tervezet általános részére térjek át és illetve ebből is csak azon általánosabb érdekű kérdésekkel foglalkozhassam, a melyek a joggyakorlatban nálunk is gyakrabban képezik a per-kérdés döntő momentumait és erre való tekintettel ránk nézve is különös érdekkel bírhatnak. * Már az előadó úr is említette, hogy a biztosítási szerződés a kérdéses tervezet szerint semmiféle alakisághoz kötve nincs, a miből folyik tehát, hogy az ajánlat sincs írásbeliséghez kötve. Miután azonban a szóban levő tervezet 27. §-a azon közlések tekintetében, a melyeket a biztosított a 14. §. értelmében a szerződés megkötése alkalmával tenni tartozik, az írásbeli forma kikötését megengedi, okszerűen ebből az következtethető, hogy az ajánlat érvényességét az Írásbeli formához kötni a tervezet szerint meg van engedve. Hogy a tervezet szószerinti rendelkezése szerint az Írásbeliség ezen kiköthetése csupán a veszélykörülmények bejelentésére van korlátozva, abból csak az következik, hogy a törvényhozó az ajánlatnak csupán legfontosabb részére gondolt, de abból per argumentum a contrario arra következtethetni, hogy az Írásbeliség kiköthetése magára a tulajdonképeni ajánlatra nézve kizártnak volna tekintendő, semmiképen sem volna indokolt. Ez irányban azonban a felek kifejezett, félreérthetetlen, világos megállapodása szükséges. Csupán ily módon védhetik meg a biztosítók érdekeiket szóbeli mellékkikötéseknek velük szemben való érvényesítése ellenében. Hogy az Írásbeli kikötés minő for3* 107
