Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
36 mában jöjjön létre, ez ténykérdés. Azt hiszem, nem lesz elégséges ehhez, hogy ezen kikötés a biztosítási föltételek közé bevétessék, hanem ezen kikötés érvényéhez szükséges lesz, az ajánlattévőnek már az ajánlatnak aláírása előtt megfelelő módon (legalkalmasabban talán magának az ajánlati formulának első oldalán) tudomására hozni azt, hogy csupán írásban tett nyilatkozatai — és csak ezek — jönnek ajánlatának elbírálásánál figyelembe; ez esetben ugyanis az ajánlattévő részéről az ajánlati ív aláírása ezen kikötéshez való hozzájárulást is tartalmazza. Nem kevésbbé fontos rendelkezéseket tartalmaz az ajánlatra vonatkozólag a Tervezet 4. §-a, a mely szerint a biztosított — saját költségén ugyan —, a biztosítási szerződésre vonatkozólag a biztosítóval szemben tett nyilatkozatairól másolatokat követelhet. Maga ezen rendelkezés ugyan nem mond egyebet, mint a mit a német polgári törvénykönyv 810. §-a (magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének 1776. §-a) mond; mig azonban az említett törvényszakasz az érdekelt felek közötti közös okiratoknak csak «jogi érdek» (rechtliche Interesse) esetén való felmutatását teszi kötelezővé, addig a szóban levő tervezet említett szakasza nem kíván feltételül jogi érdeket és nem csupán felmutatást, hanem a közös okiratokról másolatok vehetését, illetve az arra való jogot deklarálja. Elégséges tehát ily másolatok követelhetéséhez szolgáló legitimatióra, bárminő — tehát nem csak a jogi— érdek. Ha tudjuk azt, hogy a közlési kötelezettség pontos teljesítése és illetve ezen kötelezettség mikénti teljesítésének a biztosítás későbbi éveiben a biztosított által kívánatos és szükséges ellenőrzése, mily fontos érdekét képezi a biztosítottnak, tisztán áll előttünk ezen rendelkezés nagy hordereje is. A hosszú időre szóló tűz-, baleset- vagy életbiztosításnál, de a biztosításnak hosszabb időre kötni szokott egyéb ágazataiban is a veszélyváltozások fenforgását és illetve ennek bejelentésére való kötelezettséget a biztosított csak akkor ellenőrizheti, illetve teljesítheti lelkiismeretesen, ha birtokában van az általa a biztosítóval szemben tett közlések másolatának. Csak így ellenőrizheti majdan nemcsak a maga biztosított, de esetleg jogutóda is azt, hogy vájjon híven tett-e eleget a biztosított a törvény 108
