Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
34 irányzatos gyakorlata folytán. Ez utóbbi körülmény sehol sem is annyira szembeötlő, mint nálunk. Németországban pedig (a miként sok tekintetben nálunk is) a biztosítók, tételes jogszabályok hiányában, a szerződési szabadság elvét sok tekintetben erősen kizsákmányolták, a minek természetszerű folyománya az volt, hogy a joggyakorlat csaknem tendencziózus módon fordult ellenük. A biztosítási feltételek látszólagos in- terpretácziójának örve alatt, a valóságban a szerződési szabadság elvén túltették magukat. Mindennek teljes tudatában voltak úgy a biztosítók, mint a bíróságok és illetve a törvényhozásra hivatott tényezők, a minek folyománya az előttünk fekvő tervezet. * A mi most már a Tervezetet illeti, csak egész röviden kívánom érinteni a komtrukcziónak kérdését. Első sorban is szembeötlik, hogy az általános rész terjedelme semmiképen sem áll arányban a különös részével. Az általános rendelkezések terjengősek, a specziális rendelkezések rövidek. Válójában az ellenkezőt kellett volna várnunk. Ha az általános rendelkezéseket tekintjük, úgy azokból kétségtelenül az tűnik ki, hogy azoknak 42. § -át a különös rendelkezések egy vagy több rendelkezése magában a tervezetben megváltoztatja, kiegészíti vagy hatályon kívül helyezi. Ki kell emelnem, hogy itt az általános résznek csak azon §-ait méltattam figyelemre, a melyeket a tervezet magában a tűz-, jég-, állat-, fuvarozási, szavatossági, élet- és balesetbiztosítás ágaira vonatkozó specziális rendelkezéseiben a megállapított tartalommal érvénytelennek deklarál. Ha az említett §-okhoz az ügynökökről rendelkező 4. §-t hozzászámítjuk, úgy azt látjuk, hogy az általános rendelkezés 79. §-úból 33 tartja meg csak érvényét. Jellemzésül például felemlítem, hogy a jégbiztosításnak mind a 6. §-aaz általános résznek ugyanannyi §-át változtatja meg, illetve helyezi hatályon kívül. Hasonló helyzet áll fenn a többi kisebb biztosítási ágaknál is. Hogy ily körülmények között általános érvényű rendelkezésekről szólni nem is lehet, az kétségtelen. Ha mindezek mellett a különös rendelkezéseket tekintjük, a felhozottak után azt kellene hinnünk, hogy legalább 106
