Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)

Almási Antal: Törvényes kötelmek a tervezetben [237., 1904]

10 világból (házassági törvény 46. §. 2. bekezdése és 67. §. 2. be­kezdése) és mely a jóhiszemű házastársat személyjogilag is a legnagyobb mértékben megkárosítja. A személyjogi károkon persze a Tervezet, mely a házas­sági jog ezen részét szentnek és sérthetetlennek tartja, nem akar segíteni, bár nem látom be, miért nem lehetne mondjuk a megtámadható vagy formai okból semmis házasságban jó­hiszeműen élő nőnek a férj nevét meghagyni, — vagyonjogilag azonban úgy a házasságkötés törvényes kötelmeket szülő ha­tása, mint a jogfolytonosság és a méltányosság is azt követel­nék, hogy a jóhiszeműleg érvénytelen házasságban élt házas­társ, vagy legalább is a nő, a házasság összes vagyoni hatásai­nak jótéteményeit élvezhesse, hogy az ilyen asszonynak legyen jussa a hitbérre, az ajándékokra, a tartásra, a házasság fenn­állása alatti közszerzeményre és az érvénytelen házasság tar­tama alatt elhalt férj utáni öröklésre is. Annál is inkább áll ez, mert hiszen a jelenlegi szövege­zésnek alighanem az lesz eredménye, hogy minden vagyoni részesedés vagy annak egyenértéke a leggyakorlatibb érvény­telenségi esetekben a tiltott cselekmények hátsó kapuján mégis csak besurran majd a gyakorlatba, hiszen a büntető törvény- könyvnek a kettős házasságról szóló intézkedési kapcsolatban a házassági törvény 124. §-ával az érvénytelen házasság meg nem kötését a jóhiszemű fél számára jogilag védett érdekké teszik, mi az ez ellen vétőt a 1077. §. alapján teljes vagyoni, sőt az 1140. alapján ezenfelül is még «érzelmi» kártérítésbe is sodorja.* A Tervezethez sokkal méltóbb volna az érintett jogi érde­kek elismerése és Werbőczy (HK. I. r. 106. ez. pr.) egészséges ulapgondolatának lova fejlesztése. Ha a régi magyar jog is meg­adta a jóhiszemű nőnek, hogy «dotem et res paraphernales rehabebit», akkor a mostani felemelkedhetik addig, hogy a jó­hiszemű házasfélnek, vagy legalább is a nőnek javára a há­zasságkötés tényével — a házasság tartamára, ha már másként * Nem hozható fel ez ellen a ht. 46. és 67. §§., mert azok csakis a házasságkötés személyjogi hatásait nézik, nem a vagyoniakat, melye­ket a ht. nem codifikált. 10

Next

/
Thumbnails
Contents