Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
lentése a biztosítót kötelezi és hogy az ügynökkel létesített szóbeli megállapodások, valamint a vele kötött, de írásba nem foglalt bejelentések olybá vétetnek, mintha azok közvetlenül a biztosító-vállalat igazgatóságának tudomására hozattak volna. Más szóval bíróságaink a csupán üzletek szerződésével foglalkozó közönséges ügynököt is kereskedelmi meghatalmazottnak minősítik, a kinek ténykedései és nyilatkozatai a társaságot kötelezik és a kinek tudomása egyenértékű a társaság tudomásával. Hasonló felfogás jut kifejezésre dr. Beck Hugó kúriai biró úrnak fentemlített tanulmányában, valamint Gre- csák Káioly kúriai biró úrnak a Jogtud. Közi. 1904. évi 4. és 5. füzetében megjelent értekezésében, melyben ez utóbbi az új német javaslatnak a biztosítási ügynök jogkörét szabályozó intézkedéseit keményen elitélte. Látva bírói karunk tekintélyes és magasrangú tagjainak ilyetén állásfoglalását, a legkomolyabb aggodalmakkal kell kisérnünk biztosítási joggyakorlatunk jelenlegi fejlődését, mely úgy ezen, valamint a többi alapvető kérdések magyarázatában a biztosítási vállalatok létalapjait napról-napra jobban veszélyeztető irányzatban halad előre, mely ellen felszólalni és küzdeni a biztosítási intézmény minden igaz barátjának úgyszólván kötelessége. Bíróságainkat ugyanis szemlátomást azon törekvés hatja át, hogy minden biztosítási ügyletet lehetőleg érvénytelenítsenek akkor, a midőn a biztosított kötelezettségeinek betartásáról van szó és hogy viszont minden ügylet hatályosságát megállapítsák akkor, a midőn a kártérítési igény érvényesítése forog kérdésben. Ezen czél megvalósítására pedig keresve sem lehet alkalmasabb eszközt találni, mint az ügynöki jogkör korlátlan kiterjesztését, mert ez által tisztán a biztosított tetszésére marad bízva, hogy bármely biztosítási szerződés érvényét és hatályát az ügynök szóbeli ígéretei és nyilatkozataira való hivatkozással lerontsa és azt érvényre jutni csak akkor engedje, midőn a belőle eredő anyagi előnyök kiaknázására kerül a sor. Mindkét czélját a jelenlegi bírói gyakorlat segélyével könnyen elérheti, mert a díj iránti kereseteket a bíróságok a kétoldalú akaratmegegyezés hiánya miatt utasítják el, hivatkozással az ügynök által tett és a társaság által be nem váltott Ígéretekre, a kártérítési igényeket pedig megítélik, mert ezekkel szemben a biztosító nem 95 23
