Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Almási Antal: Törvényes kötelmek a tervezetben [237., 1904]
9 mig az semmiségi vagy megtámadási perben nincs érvénytelennek nyilvánítva (46. és 67. §). Körülmények között e két szabály ma is sok bajt okozhat, de ez — hogy úgy mondjam — az «érdekeltek» baja. Azonban, ha a Tervezetből törvény lesz, a lemenő vagy a házassági törvény 11. §-ban felsorolt többi rokon a kénysze- rített stb. a Tervezet 101. §. alapján indított perben itéletileg marasztalható lesz a házaséletnek megfelelő magatartásra annak daczára, hogy a bíró hivatalos tudomással fog bírni az érvénytelenségi okról és az indokolásban annak fenforgását kénytelen lesz azzal elütni, hogy az érvénytelenségi per még nem indíttatott vagy pedig plane, hogy az még be nem fejeztetett! A perrendtartási javaslat a Tervezet 101. §-nak perét a járásbíróságok hatáskörébe nem utalja, miért is azok a 2. §. szerint a törvényszékek elé fognak tartozni. A dolog természete hozza magával azt is, hogy a Tervezetet életbeléptető törvény ezen pert a házassági perre illetékes bírósághoz fogja utalni. Nincs meg tehát azon közjogi akadály sem, hogy a statusperekben az egyes, avagy az illetéktelen biró ne intézkedjék, de vájjon akkor mi indokolja a törvényes kötelmek ezen merev hatását, vájjon miért nem védekezhetik a Tervezet 101. §. perében a «vétő» házastárs a házasság érvénytelenségével? Ha már házassági praejudicialis pert — mert a 101. §. az, marasztalási formája daczára is — egyáltalában megcsinált Tervezet, még arról is eshetnék szó, nem kellene-e az érvénytelenségi pert egyáltalán annak keretén belül szabályoznia, az azonban nézetem szerint semmikép sem igazolható, hogy benne jogsértés fe7iforgása legyen megállapítható akkor is, ha bizonyos, hogy ilyen valójában nem létezik, sőt, hogy a házaséletnek «megfelelő» magatartás volna a legnagyobb jogsértés. 4. Az előzővel ellentétben van persze oly szempont is a házassági törvény és azzal a mai gyakorlat keretén belül, hol teljesen figyelmen kívül marad, hogy a házasságkötés nem ügy- leti, hanem törvényből eredő jogokat és kötelességeket létesít. Ez sugallta amaz általános tagadást, mely a házasság megszűnésével az érvénytelen házasságokat egyszerűen kiröpíti a э
