Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]
példára akarok utalni. Jól tudjuk, hogy nincs talán intézméuy, a mely nevetségesebb, jelentőség nélkül valóbb, karikaturább volna a részvénytársaságok felügyelőbizottságánál. Ez így van nemcsak nálunk, hanem bizonyos mértékben mind a mai napig Németországban is, a hol pedig a törvény e bizottságnak sokkal nagyobb szerepet juttat. Ha ezzel szemben elővesszük á kereskedelmi törvényünk megalkotása előtt egybehívott szakértekezlet jegyzőkönyveit, azt látjuk, hogy egyrészt azon siránkoztak az intézmény ellenzői, hogy a felügyelőbizottság gátolni fogja az igazgatóság cselekvési szabadságát, másrészt azon biztos kilátásnak adtak kifejezést az intézmény barátai, hogy ezentúl sem az igazgatósági sem a felügyelőbizottsági tagság nem lesz majd szinekura! Ha ilyenekre hivatkozom, akkor talán kevésbé fogja szerénytelenségnek tekinteni a t. teljesülés azon előbbi kijelentésemet, hogy szakértekezleti véleményekben kritika nélkül a magam részéről meg nem nyugszom, hanem érveket követelek. Már pedig nem hallottunk érvet, a mely ledöntené azt az álláspontot, hogy utólagos hirdetmény esetén miért kellene megrendülnie az üzlettulajdonos hitelének és miért fokozott erőt nyernie a tisztességtelen versenynek, notabene mindig olyan esetekről szólva, midőn az üzletbeli jogelőd nem akarta megcsalni az üzlet átvevőjét s így az átruházási szerződés a közzétételkor már végleg perfekt, mert hiszen a bontó feltétel nem következbetik be. Nagyobb súlylyal bir e részben az az aggály, hogy koholt követelések bejelentésével zavarok lennének okozhatok. E részben azonban a kártérítési kötelezettségen kívül a csődtörvény mintájára szabályozandó büntető szankczió védhetne és az átruházónak azon joga, hogy biztosíték letételével épségben tarthatja ily esetben is az átruházási ügyletet. Attól pedig, a mit szintén felhoztak, hogy a hitelező nem fog tudomást szerezni az ediktumról, a hitelértesítő szolgálat mai fejlettségénél tartani nem kell. Okvetlen ki volna veendő a törvény hatálya alól a részvénytársaságok fúziója, a melynek belevonása egyébként bizonyára nincs is szándékolva, mely szándék azonban teljes biztonsággal nem állapítható meg a javaslat szövegéből. Ép úgy kiveendő üzletnek részvénytársaság alapításakor való inférá- lása. Attól, hogy azon elemek, kik ellen e javaslat készült, a 69 64
