Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]
6 3 maguk kisszerű üzleteiből részvénytársaságokat fognak csinálni, hogy a törvényt kijátszák, tartani bizonyára nem kell. Viszont közdwdek, hogy egy már megalakult részvénytársaságtól, a melyhez az érdekeknek és jogviszonyoknak számtalan szála fűződik, ne legyen elperelhető a részvényeseknek s a társasági hitelezőknek kielégítési alapja. E kivételre azon további okból is szükség van, mert a pénzintézetek, a melyek bajba került ipari vállalatokat rendszerint olykép szanálnak, hogy azokat részvénytársasággá alakítják át oly módon, hogy e társaságba inferáltatik az iparvállalat, ezen üzletágat nem folytathatnák, ha e javaslat intézkedéseinek volnának kitéve. Már pedig ez első sorban az illető iparvállalatok tulajdonosai számára volna mérhetetlen kár, de közgazdasági szempontból is végzetes hiba. Szükség esetén meg volna azonban állapítható, hogy az alapítók és a netán tőlük különböző inferens saját személyükben felelnek. Végül még csak egyet. A javaslat barátai, köztük Neumann ő méltósága is, azt állítják, hogy a kereskedelmi üzletek át- ruházhatása nem is valami nagy érdek. Hisz kétségtelenül igaz, hogy Francziaországban — a melyre mint eltérő példára több oldalról hivatkozás történt — sokkal gyakoribb az élők között való üzletátruházás, mint nálunk, a minek oka abban van, hogy ott elterjedt szokás az, hogy az emberek egy bizonyos kor elértével visszavonulnak üzleteiktől. De azért meg van ez az érdek más országokban is. Hogy mennyire komoly és nagyszabású ez az érdek, azt bizonyítják azon magas összegek, a melyekkel az ily üzleteket — még pedig az árúkon, berendezéseken stb. felül — megfizetik. Hogy csak nehány példát említsek, Angliában évekkel ezelőtt részvénytársasággá alakult át a Guinness-féle sörfőzőgyár s a társaságba — melynek részvényéiért a közönség mellesleg megjegyezve egyenesen csatákat vívott — a gyárakon és készleteken felül bevitettek az «üzlet, vevőkör és védjegyek» körülbelől két és fél millió font sterling értékben; a Eeuter-féle távirati iroda részvénytársaságba 65,000 font sterlinggel vitetett be a «vevőkör» («goodwill»). Németországban a drezdai «Vereinigte Fabriken photographischer Papiere» alakulásakor körülbelül 1.200,000 márka összegben vitetett be azon «megvásárolt hét czég ér63
