Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]
61 kázatnak harminczkét évig ki legyen téve. Az indokolás idevágó érve megint csak az, hogy e kérdés — még pedig az átruházóra nézve is — csak a kereskedelmi törvény általános reviziója alkalmával fog megfontolás tárgyává tétethetni. Erről az érvről már elmondtam véleményemet. Ezen a ponton különben ez az érv feleslegül még következetlenséget is jelent. Mert ha a kereskedelmi törvény a feloszlott közkereseti és betéti társaság tagjainak felelősségére öt éves, a szállítmányozási, fuvarozási és biztosítási ügyletekből eredő igényekre egy éves és még több más olyan elévülési időt állapított meg, a mely mindmegannyi összehasonlíthatatlanul rövidebb a normális elévülési határidőnél, de ha továbbá egyes törvények, teszem az értékpapir-megsemmisítési törvény megállapíthatott a papírban inkorporált követelésre húsz éves és a szelvénykövetelésre hat éves elévülési határidőt, akkor nem látható be, hogy miért kelljen itt bevárnunk egy újabb kodifikácziót ? An- tul kevésbé indokolt ez, mert hiszen ez a javaslat egészen újfajta jogokat akar megteremteni. Feltétlenül kívánatosnak tartom továbbá a hirdetményi eljárást, még pedig a Grecsák ő méltósága által javasolt módon, t. i. hogy a hirdetmény csak utólag tétessék közzé és az átvevőnek visszalépési jog adassák, ha több követelés jelentetik be, mint a mennyit az átruházó neki bevallott. Azon érv, hogy ez megronthatná az átruházó hitelét, nem nyom semmit, mert hiszen a csalárd átruházó nem érdemel védelmet. Dr. Schreyer tagtársunk e tárgyról a «Jogtudományi Közlöny»- ben megjelent czikkében azt mondja, hogy ő a maga részéről ebben nem látna veszedelmet, ámde kiváló kereskedők az enquéteken más véleménynek adtak kifejezést és kiváló kereskedőknek nézetében meg kell nyugodnunk. Hát engedelmet kérek szerénytelenségemért, de én nem viseltetem ily reveren- cziával «kiváló kereskedőknek» véleménye iránt. Egyáltalában azt hiszem, hogy elhibázott dolog autoritativ mezben fellépő véleményekre és nem argumentumokra építeni fel törvényhozási intézkedéseket. A mi pedig különösen azt illeti, hogy mit érnek azok a jóslatok, a melyeket enquéteken arra nézve hallunk, hogy egy jövendő törvényes intézkedésnek mik lesznek a gyakorlati hatásai, hát sok egyéb helyett egy drasztikus 6i
