Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]
59 zelhető segítség a megtámadás kapcsán, oly módon tudniillik, hogy bizonyos előfeltételek esetén zárlatot adunk a hitelezőnek. A büntető represszió szigorítását azonban nem tartom szerencsés eszköznek. Ha ugyanis a büntetés csupán az átruházót éri, akkor a legtöbb esetben értéktelen. Ha viszont az átvevőt is büntetjük, úgy számos aggály merül fel. Eltekintve attól, hogy nézetem szerint is alapos az az ismételten hangoztatott érv, hogy a hitelezőnek nem az kell, hogy az adósát becsukják, hanem hogy a pénzét megkapja, ellene szól e szabályozásnak az a körülmény, hogy a büntető represszió nem fogná elrettenteni a tisztességtelen elemeket, ellenben a tisztességes elemeket vissza fogja tartani a szolid üzletátvételektől is. Azonfelül sajnálatos tapasztalat, hogy az ilyen, kereskedelmi téren lejátszódó és pontosan körül nem irható tényálladékok poe- nálizálása bizonyos elemek számára a zsarolásoknak és zsarolási kísérleteknek kiapadhatatlan kútforrása. E zsarolási alkalmatosságok szaporításától már közerkölcsi szempontból is tartartózkodnunk kell. Nagyrészt önként folyik az elmondottakból, hogy igénytelen nézetem szerint miért kell elhibázottnak mondanunk a javaslat álláspontját. A javaslat ellen nagy számmal felhozható elméleti kifogásokat nem is helyezem előtérbe, hisz ily elméleti skrupulusokon a modern jog igen gyakran túltette már magát. A javaslat elleni aggályaim gyakorlati téren gyökereznek s talán legegyszerűbben abban foglalhatók össze, hogy a javaslat intézkedései méltánytalan módon és előre biztonsággal meg nem állapítható mértékben oly kötelezettségei' veszélyeinek teszik ki az üzlet átvevőjét, hogy óvatos, fizetés- képes ember ily es tranzakczióba bele nem bocsátkozhatnék, ha e javaslatból törvény válnék. Egyébként túlnyomóan csatlakozom a Grecsák ő méltósága által kifejtett állásponthoz. De még azon esetre is, ha e javaslat alapgondolata elfogadtatnék, okvetlenül lényeges restrikcziókra volna szükség. Első sorban restringálandó volna a személyek és illetve üzletek köre, a melyekre a javaslat kiterjed. Be fogják ismerni a javaslat barátai, de sőt azon körök is, a kiknek kezdeményezésére a javaslat készült s a kiknek egyoldalúan érdeköket szolgálja, hogy a javaslat кontemplálta védelemre csupán a kisebb зя
