Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]
52 dig egyenlő az átvett vagyon értékével, hanem az üzlet értéke- ennél jóval nagyobb. Ennek daczára az ebben rejlő alapgondolat habár a praxisban nem is vihető külön szabályozás nélkül teljesen keresztül, mégis legalább igazságosan oldja meg a felelősség kérdését. A követelések előzetes bejelentéséről úgy, a mint a javaslat második formájában volt erről szó, azt hiszem nem kell beszélnem, mert az indokolás maga kimutatja, hogy ez a gyakorlatban keresztülvihetetlen. Még csak Grecsák biró úr ő méltóságának két érdekes, propositiójával foglalkozom. Az egyik t. i. az üzletből eredő- tartozás melletti vélelem, a mely megkönnyíti az üzletátvevő posicióját és ily szempontból okvetlenül kívánatos. A második pedig az, hogy az üzletátruházás megtörténte után, de az üzlet átvétele előtt bejelentési jog adassék a hitelezőknek. Ennek a proposiciónak hátrányát azonban abban látom, hogy prseclusiv terminushoz köti a hitelezőket: ezen bejelentési terminushoz, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a hitelezők a felhívásról nem vesznek tudomást és így a felhívás nem mindig vezet eredményre. Tehát a hitelezőnek érdeke szempontjából ez a rövid prseclusiv határidő kombinálva azzal, hogy a be nem jelentés jogvesztést jelent, nézetem szerint szigorú intézkedés, ha csak a kellő publicitás kötelessége nem ellensiílyozza. Én azt hiszem, hogy az a támpont, a melyből a csalárd üzleteket ki lehet emelni, nem fekszik sem a magánjog, sem a kereskedelmi jog terüleén. Mert mit adhat a magán- és kereskedelmi jog? Követelési jogot insolvens egyén ellen és adhat egy magánjogi keresetet, azaz nehezen és hosszasan lefolytatott port, egy fraudulozus, csalárd eljárás ellen. Az egyik sem olyan eszköz, a mely czélra vezet. Tudom, hogy nem mondok ezzel újat, de ismétlem, hogy a csődön kívüli megtámadás, a végrehajtási törvény módosítása és a büntetőtörvény szigorítása az egyedüli eszközök, melyek nem utólag, hanem ezen törvényjavaslat keretén belül ezzel egyidejűleg létesítendők. Btkv.-ünk 386. §-a t. i. csak azért nem alkalmazható a csalárd üzletátruházásokra, mert a következő mellékmondat foglaltatik benne: «a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt.» Ha ez az egy pár szó a törvény szövegéből kimarad, esetleg 52
