Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]
51 volna megóva attól, hogy a később támasztandó követelésekkel szemben tehetetlenül álljon. A javaslat jelenlegi alakja szerint azonban az üzletátvevő 32 éven belül vagyis a rendes elévülési időn belül, a melynek tetemes megszorítása mindenesetre kívánatos, teljesen védtelenül áll a követelésekkel szemben. Kérdés már most, megvédi-e legalább a javaslat a hitelező jogos érdekét? Szerintem nem és pedig azért, mert a hitelező néha ugyan többet kap, mint kellene kapnia, de gyakran semmit sem kap. Például, ha az átvevő nem ismerte, vagy nem ismerhette ezen kötelezettségeket, ez a hitelezőktől teljesen független, subjectiv momentum és mégis az a befolyása, eredménye lesz, hogy ennek következtében a jogos követeléséből semmit sem kap. De még a végrehajtás kérdését is fel kell vetnem itt, mert hiszen ezen csalárd üzletátruházások tudvalevőleg úgy szoktak történni, hogy a midőn a hitelező megítélt követelésével a végrehajtás folyamán a behajtás útjára lép, akkor egy más czégtáblát talál az üzlet előtt és a végrehajtó oda be nem mehet. A javaslat pedig a hitelezőnek módot ad arra, hogy ismét egy másik egyént pereljen, a míg azután ezzel szemben a pert lefolytatván, ismét egy másik czégtáblát találhat az üzlet előtt. Megengedem, hogy ilyen esetre a btkv. szigorú szakaszokat tartalmaz, de éppen a javaslat vezérszava, hogy a büntetőjogi oltalom körén kívül kell megvédeni a hitelezőt. És még egy körülményt kell megjegyeznem. Az üzletátvevők rendesen nem szoktak gazdag emberek lenni; a midőn ilyen csalárd üzletátruházás fordul elő, rendesen az egyik insolvens a másik insolvensre ruházza át vagyonát és a javaslatban foglalt azon nagy biztatás eredménye, hogy az átvevőnek egész vagyonára bír majd követelési joggal a hitelező, a praxisban igazán a minimumra fog redukálódni. A javaslat jelenlegi alakjával szemben felvetették az előadó urak a kérdést, hogy vájjon lehetne-e ezt bizonyos szempontokból megjavítani, milyen módon lehetne hibáit kiküszöbölni. Az első javaslatban benne volt a beneficium inventarii. Valamennyi megoldás közül ezt találom a legjogosabbnak és leghelyesebbnek. Igaz, hogy gyakorlatilag vannak nehézségei a keresztülvitelben és igaz az is, hogy az üzlet értéke nem min4* 51
