Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
A munkások baleset elleni biztosításáról szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. év január és február havában tartott vita [236., 1904]
87 álláspontja indokolása során felemlítette, hogy nem azért fogadja el a javaslatot, mert helyénvalónak ismerné el azt az állítást, hogy ennél a megoldásnál a perek száma jóval kevesebb, mint a magánbiztosító társaságoknál, mert hiszen a perek száma nem kisebb az ilyen biztosítás mellett sem, mint a milyen volt a magánbiztosításnál. Csakhogy nagy különbség van a két per között. A magánbiztosításnál a biztosító társaságok saját jogos védelme szempontjából nem a járulékok, illetve a kártalanítas összegéért folynak a perek, hanem magának annak a ténynek megállapításáért, hogy kártalanítási per alapját képező baleset fordult-e elő vagy sem, ellenben a balesetbiztosításnál, t. i. a kérdés szövetkezeti megoldásánál, a perek túlnyomó része azért folyik, hogy a kártalanítási összeg kisebb vagy magasabb összegben állapíttassák meg. Már pedig nagy külömbség van a kettő között különösen akkor, a midőn, a mint itt contemplálva van, ha per tárgyát képezi is a kártalanítás, kifizetendő a kisebb kártalanítás az illető munkásnak, daczára a pernek, sőt figyelmeztetni köteles a pénztár a munkást, hogyha felebbez, tehát kifogás tárgyává teszi a megállapított kártalanítást, vegye fel a járulékot csak azért, hogy nyomorba ne taszíttassék, ez nem befolyásolja a per tárgyát. Úgy Poór t. barátom, mint Márkus biró úr érintette a javaslatnak egyik, szerintük gyengéjét, a tartalékalapot. Itt utalnom kell arra az álláspontra, a melyet ismét a gyárosok országos szövetsége foglalt el, a mely maga ajánlotta fel, hogy szívesen visel az érdekeltség magasabb terhet csak azért, hogy a jövő terhei csökkentessenek. A javaslat ennek daczára nem fogadta el ezt az álláspontot, mert a tiszta elvi alapon áll, nevezetesen, hogy ott, a hol az ország egész industriája képez egy szövetséget, egy biztosítási körzetet: ott semmiféle nagy tartalékdotáczióra szükség nincs a biztonság okáért, és teljességgel nem áll az az eset, a mely Németországra való utalásra hozatott fel, —- a mit ugyan az érdekeltség egy része szintén kívánt nevezetesen, hogy a kártalanítás biztonságáért az állam szavatosságot vállaljon. Németországban az állam ga- rantiája természetes következménye az ottani szervezetnek; ott ugyanis 65 külön ipari szakszövetkezet áll fenn, a mely szakszövetkezetek bizonyos esetekben, — ipari válságok alkalзее
