Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)

Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]

30 Nálunk ez máskép van. Nálunk mint említettem, örökö­södési esetektől eltekintve, a legitim üzletátruházások a ritkáb­bak, ellenben az in fraudem történt átruházások napirenden vannak; az üzletátruházásoknak favorizálása tehát nem képez­heti a törvényhozó feladatát. Az előadó úr ezzel szemben azzal érvel, hogy a csalárd üzletátruházásokkal szemben a büntető jog terén kellene véde­kezni s nem a magánjog terén, a hol csak rég meggyökerezett jogelvek és intézmények, sőt az igazságosság föláldozásával lehetne azt tenni. Bocsánat! Ha az előadó úr azt állítaná, hogy a hitelező­nek adott magánjogi védelem egymagában nem elégséges, mert a törvényben contemplált tényálladék alá számos esetet sub- summálni nem lehet, így pl. ha nem az egész üzlet ruházta- tik át stb., ha tehát mondom, az előadó úr azt állítaná, hogy mert a baj proteusszerüen jelenik meg, mert a visszaélések más és más alakot öltenek, a törvényhozónak is concentriku- san kellene eljárni; hogy nem elég csupán a civilis keresettel a hitelező segítségére jönni, hanem ezenfelül a csalárd üzlet­átruházás külön delictumát mint delictum sui generist kellene megállapítani, hogy a csődön kívüli megtámadási keresettel is kellene a hitelező segítségére lenni, ha mondom az előadó úr ezt kívánta volna, akkor felfogását osztanám, de mint maga a javaslat indokai is kilátásba helyezik, a törvényhozás nem is akar és nem is fogja beérni magával a civilis keresettel; azon­ban azt mindenki be fogja látni, hogy a civilis kereset mégis csak a leghathatósabb védelmi eszköz azért, mert a dolus civi- list is sújtja, holott a büntőtörvény a rosszhiszemű átruházások számos eseteit utolérni nem tudná. Igaz, hogy Amerikában New-York államban a múlt évben az üzletek átruházására nézve (Sale of goodwill) egy törvényt alkottak, mely az egész kérdést a büntetőtörvénybe helyezi át, azonban tény az is, hogy ezen törvény épen az általam jelzett okokból, különösen azért, mert a kijátszásnak tág tért enged, heves megtámadásoknak lett kitéve. De nálunk a kereskedelmi törvényben való szabályozása a kérdésnek már azért is fontos, sőt nélkülözhetlen, mert Horvátországgal való azon közjogi viszonyunknál fogva, mely 36

Next

/
Thumbnails
Contents