Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]
?>7 a közösséget csak a kereskedelmi jog terén állapítja meg, csakis ily módon bírjuk a védelmet a magyar korona egész területén egységesen szabályozni és biztosítani. Tisztelt előadó úr azonban a cselekvési szabadság, az igazságosság nevében is tiltakozik a javaslatban contemplált intézkedések ellen. Szerinte a jog logikai és nem erőfogalom, a jog és igazság pedig azt kívánja, hogy a gyengébbek, vagyis jelen esetben a kiskereskedők védessenek meg a hatalmasabbak, a nagykereskedők ellenében. Bármily kecsegtető volna, t. teljes-ülés, ezen ellenvetésekkel szemben a jog és igazság fogalmának megállapításával behatóbban foglalkozni, e csábító kisértetnek ellent fogok állani, mert helyesen mondja Bluntschli: «Die Frage nach dem Rechtsbegriff ist die Grundfrage aller Rechtswissenschaft. Alles Übrige ist abhängig von der Art ihrer Beantwortung, wie die Peripherie vom Centrum. Dennoch bestehen heute noch die verschiedensten Meinungen über die Grundfrage und diese Meinungsverschiedenheit ist so festgewurzelt, dass in gutem Glauben eine Parthei der andern den schwersten Rechtsbruch und die Zerstörung alles Rechts vorwirft, während diese hinwieder überzeugt ist, für das wahre Recht gegen herkömmliches Unrecht zu streiten.» De kérdem, mit akar a t. előadó úr azzal mondani, hogy a jog egy logikai és nem egy erőfogalom? Talán azt, hogy a jog egy aprioristicusan construált categoria, a melybe a reális élet viszonyait még csak bele kell illeszteni? vagy azt, hogy emberi ész nem csupán eszköz a jogviszonyok szabályozásánál, hanem a jognak megalkotója is? Vagy hogy nem logicus mindaz, a mit a scholasticus doctrina tanaival az átörökölt sablonokkal összeegyeztetni nem lehet? Ezzel szemben elég rámutatnom arra a nagy átalakulásra, melyen a jog és a jog- intézmények csak a közelmúltban a társadalmi hatalmi viszonyok eltolása folytán átmentek; a socialis törvényhozás sok jogi bálványt döntött le, melyet a czéhbeli jogász szent és sérthetlennek tartott, és épen a kereskedelmi jognak egyik főérdeme, hogy a pezsgő élet követelményeit kielégítendő, nem sokat törődött a még oly szépen kieszelt iskolai construc- tiókkal. Hiszen az előadó úr felfogása után indulva, az uzsora37
