Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)

Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]

35 larmi felelős a társaság által belépése előtt vállalt összes kö­telezettségekért. De hogy Németországban később sem idegen­kedtek a javaslatban kifejezésre jutott eszmétől, bizonyítja azon tény, hogy a XIV. és XV. német jogászgyűlésen azt több jeles jogász pártolta, és hogy Heinsennek azon indítványa, hogy mondassák ki, hogy a kereskedelmi üzlet átvevője, te­kintet nélkül arra, vájjon a czéget is átvette, korlátlanul felelős legyen az üzlet tartozásaiért is, Makovver előadása után el­vettetett ugyan, a jogászgyűlés azonban magát az elvet nem ejtette el, a mennyiben kimondta azt, hogy akkor, ha az át­vevő az üzletet a czéggel együtt vette át, akkor őt az üzleti tartozásokért is felelősség terheli. Midőn a kereskedelmi körök, mint már említettem, a tör­vényhozás kapuit döngetik és az üzletátruházásokra vonatkozó intézkedéseket sürgetik, a törvényhozónak kötelessége első sor­ban a kérdés helyes diagnózisát megállapítani, megvizsgálni azt, vájjon az üzletátruházások megfelelnek-e nálunk egy égető gazdasági szükségletnek, vájjon azoknak megszorításából gaz­dasági bajok származhatnak-e, vájjon a gazdasági élet testén ejtett seb nem lesz-e veszélyesebb és nagyobb mint az, melyet a czélba vett intézkedésekkel orvosolni akarunk. Már pedig ha a törvényhozó így jár el, kell hogy arra a meggyőződésre jus­son, hogy nálunk az üzletek átruházásának favorizálása nem képez eminens közgazdasági érdeket. Az örökösödési esetektől eltekintve, melyekre a javaslat ki nem terjed, nálunk az üzlet­átruházások a forgalmi életnek nem oly fontos tényezői, mint pl. Francziaországban, hol az üzletemberek csak egy bizonyos korig dolgoznak és takarékoskodnak, ezt a kort elérve pedig visszavonulnak, hogy fáradozásaiknak gyümölcsét élvezhessék. Francziaországban a kereskedelmi törvény az üzletátruházások­ról mint olyanokról nem intézkedik ugyan, de azért a hitelező ott mégis a Code Civil két idevonatkozó intézkedésében keres­heti és találhatja oltalmát. Az egyik a C. c. 2093. czikke, mely kimondja, hogy az adós vagyona a hitelezőknek zálogképen van lekötve, a másik pedig a C. c. 1166. czikke, mely szerint akkor, ha a kereskedő az üzleti vagyont, a fonds de eom- merce-t eladja, a hitelező jogosítva van az átvett üzlet érté­kéig az átvevő ellen egyenes keresettel fellépni. 3* 35

Next

/
Thumbnails
Contents