Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Bleuer Samu: Az esküdtbírósági rendszer hiányai [235., 1904]
15 az ügyet új esküdtszék elé utasítjuk». A mint ez megtörtént Gyulán, épen úgy meg kellett volna történnie Pancsován és talán még két más esetben is. A most említett első eset, majd talán a többi bíróságokat hasonló eljárásra fogja serkenteni. Ezzel azonban nem akarom azt mondani, hogy a Bp. elég biztosítékot nyújt az ilyféle, részint ártatlanul való, részint kelleténél súlyosabb elitélések ellen. A tekintetben is egyetértek a t. előadó úrral, hogy a törvényszéknek is kell bizonyos ellenőrző felsőbb fórumának lennie. A kir. Curiának azonban ma nagyon meg van kötve a keze; sokkal inkább, mint akár a német-, akár az osztrák semmítőszéké. Mi akadályozná azt, hogy a törvényhozó épúgy felruházza a kir. Curiát azzal a joggal, a mely a 371. §-al a törvényszéknek van megadva, mint a hogy felruházta vele a törvényszéket? Nem látja-e a Curia is maga előtt az összes adatokat és ha igen, nem mondhatja-e indokolás nélkül, épen úgy, mint a törvényszék: «Súlyos aggodalmaim vannak az iránt, hogy a biróság tévedett a vádlott terhére, ennélfogva új esküdtszék elé utasítom az ügyet». Ezzel nem derogálna annak, hogy mégis az esküdtbiróság Ítéljen, azonban az efféle tévedéseknek elejét venné. Ennyit kívántam megjegyezni. 273
