Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]
rokon átvevőt az átruházónak az üzletből eredő kötelezettségekért egész vagyona erejéig felelőssé teszi arra való tekintet nélkül, hogy az üzletátvevő rokon az átvétel idején ismerte e vagy a rendes kereskedő gondosságával megtudhatta-e a azok fennállását vagy sem. A javaslat, ebben az intézkedésében, a családi hozzátartozóknak feltétlen rosszhiszeműségét supponál- ván, vagyis abból a téves felfogásból indulván ki, hogy a közeli hozzátartozóknak a csalárd üzletátruházásokra legnagyobb hajlandóságuk van, az üzletet átvevő rokonnak egy oly fokozottabb felelősségét statuálja, melyet eddig sem nálunk, sem máshol, semmiféle jogrendszer nem ismert. Más jogrendszerben is meg van ugyan nehezítve a rokonok közötti vagyonátruházás, így a csődbeni és a csődön kívüli megtámadhatóságnak esetében a jogszerző rokonnak rosszhiszeműsége a fennálló jogszabályok szerint vélelmeztetik, csak hogy ezekben a jogrendszerekben meg van adva a jogszerző rokonnak a mód arra, hogy ezzel a vélelemmel szemben bizonyíthassa szerzésének jóhiszeműségét, és hogy ebből folyóan szerzett jogát mindenkivel szemben joghatályosan érvényesítse. A javaslat álláspontján azonban az üzletet átvevő családi hozzátartozónak rosszhiszeműsége annyira kétségen felül áll, hogy ő már pusztán az üzletátruházás tényénél fogva felelős lesz minden vagyonával az átruházónak az üzletből eredő kötelezettségeiért tekintet nélkül arra, hogy ismerte vagy ismerhette-e azoknak fen- állását vagy sem. Hát kérem ez a családi hozzátartozók közötti vagyonátruházásoknak egy oly megbélyegzése, a mely azokat egyszerűen lehetetlenné teszi. És ha a mi viszonyainkat tekintve közgazdaságilag kívánatos és helyes az, hogy a kereskedelmi üzletek apáról fiúra szánjanak és nemzedékről nemzedékre tovább fejlesztve a családban maradjanak, akkor hogy képzelhető el ennek a czélnak biztosítása egy ily jogtétel felállításával? Gazdaságilag erős nemzeteknél az üzleti vagyon a családban nem úgy marad meg, hogy az örökösödés útján száll apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre, hanem az apa a megérdemelt nyugalomba vonulva, már életében átadja üzletét gyermekeinek, hogy a korral haladó ismereteiket és fiatalabb egész tetterejüket az átvett üzletnek szentelve, ezt a családi vagyont conserválják és gyarapítsák; és gazdaságilag gyengébb 28 38
