Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Bleuer Samu: Az esküdtbírósági rendszer hiányai [235., 1904]
12 Mert vannak olyan esetek, midőn a vád, s vannak olyanok, midőn a védelem támaszkodik a paraszt-esküdtekre. És szemlét tartva a magyar igazságszolgáltatás tényezőinek működése felett, el kell ismernem, hogy a vád általában егозеЬЬ kezekben szokott lenni, mint a védelem. Nem tudom, a magyar igazságszolgáltatás szerencséjének vagy szerencsétlenségének tart- sam-e, hogy az igazságszolgáltatás különféle tényezői között épen a vádhatóság működése van legerősebbnek szervezve, — de bizonyos az, hogy épen ezen körülmény leghatározottabban a paraszt-esküdtszékek előtt jelentkezik. Meg vagyok győződve, hogy az ilyen bírói tévedések, a milyennek Podár János, Búmba Péter és Ebenschweller József lettek áldozatai, értelmesebb, tanultabb esküdtpolgárokkal meg nem esnek, s ez az oka, a miért ezen tisztelt egyesület figyelmébe ajánlom azt a kérdést is, hogy az esküdtszéki szervezet reorganisatióra szorul, és pedig azon irányban, hogy az egész országban mindenütt abból az értelmesebb középosztályból merítsük az esküdtpolgárok zömét, a kiknek köréből a nagyobb városok esküdtbiróságai alakulnak. Szükségesnek tartom t. teljes ülés, hogy ezen indítványt az esküdtszéki rendszernek ne ellensége, hanem hive és igaz tisztelője tegye, és azért vállalkoztam, hogy e kérdést önök elé terjeszszem. Ma az ország esküdtbiróságainak csak fele van jól szervezve, a másik fele olyan, mely nemcsak önmagát, hanem az egész esküdtszéki rendszert, s azzal az igazságszolgáltatást is állandóan és súlyosan kompromittálja. Ha pedig valaki az ország perifériáinak nemzetiségi, köz- gazdasági és politikai viszonyait tekinti át, úgy az általam felvetett aggodalomnak komoly voltát mind az itt említett szempontok alapján el kell ismernie. ki «évenkint legalább húsz korona egyenes állami adót köteles fizetni» stb. így a parasztelem túlsúlyán még az a rendelkezés sem változtat, mely szerint az értelmiséghez tartozó polgárok mindenféle adócensusra való tekintet nélkül lehetnek esküdtek. Ellenben változtatna ezen a túlsúlyon az a rendelkezés, ha az esküdtlajstromba az illető törvényszéki város lakosain kiviil csak azokat a vidéki polgárokat vennék fel, a kik az esküdtlajstromba való felvételüket maguk kívánják. De a törvényszékek elhelyezését néhol meg kellene változtatni. 270
