Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Bleuer Samu: Az esküdtbírósági rendszer hiányai [235., 1904]
így állott elő azon állapot, hogy a szakbiróság Ítéletében elfogadott tényállásnak van ellenőrző bírája -— de az esküdt- bíróság által elfogadott tényállás ellenőrzése hiányzik, mert hiszen a 371. §. nem élő intézmény, hanem papiroson való elvi kijelentés! így állott elő azon helyzet, hogy a bírói tanácsok elé utalt kisebb törvénysértések eseteiben több és hatalmasabb biztosítékok védik az igazságszolgáltatást, mint az esküdtbiróságok elé utalt főbenjáró perekben. Ha az lett volna a czélja a törvényhozónak, hogy ezzel az ellentéttel a bíróságot kompromittálja, úgy azt mondbatnók hogy nem érte el a czélját, mert épen az esküdtszéket compro- mittálta vele. Nincs olyan bírói hatóság, mely ellenőrzés nélkül működhetnék. És ha az elméletnek és gyakorlatnak mindenféle tudásával és tapasztalatával ellátott biró ítéletét ellenőrizni kell, akkor kétségtelen, hogy az esküdt működését sem lehet ellenőrzés nélkül hagyni. Igaz, hogy az esküdtbirósági intézmény természete nem egyezik meg a közönséges értelemben vett felebbezés rendszerével. Az esküdt nem indokol, a felebbezést pedig indokolt ítélet ellen szokás használni. Az a politikai és közszabadsági rendszer, a mely az esküdtszékek intézményét létre hozta, ezt a bíróságot a személyes szabadság és a politikai jogok őrének tekintette. Ebből következett, hogy az esküdtbiró felmentő verdictje minden körülmények között kötelező és érvényes Ítélet volt. Ebből aztán az ellenkező szempont is előállott, s a politikai tételt kizárólagos normává avatta a jogászi dogmatika, úgy hogy az esküdtbirák elitélő verdictjét is hozzá nem férhető határozattá tették. Már pedig a kétféle verdict közt nagy a külömbség. Nem nagy szerencsétlenség az, ha az esküdtek felmentenek egy-egy törvényszegőt. De nagy szerencsétlenség, mikor ártatlan embert ítélnek el. Ezt a külömbséget az elitélő és felmentő esküdtverdict között minden törvény felismeri. A mi törvényünk pl. a 371. §-ban foglalt felfüggesztési hatalmat csak az elitélő verdict 265 7
