Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Bleuer Samu: Az esküdtbírósági rendszer hiányai [235., 1904]
az esküdtbirák verdictjét az olyan esetekben sem, a mikor erre’ az esküdtbiróság felette rászolgált volna. A törvénynek azon biztosítéka tehát, a melyet a 371. tartalmaz, a papiroson maradt, mert az esküdtbiróság tévedését rendszerint a vezetés okozza, s mert általános igazságot tartalmaz a kir. koronaügyész úrnak azon nyilatkozata, a melyet az Ebenschweller ügyben a vezetés felől tett. Az esküdtek tévedésében a vezetésnek mindig része van. Hiába való tehát ezen hiba jóvátételét egyedül és kizárólag arra a tényezőre bízni, melynek működése a tévedésnek egyik okát képezi. A hol az esküdtbiróság vezetése hibátlan, ott nem valószínű az esküdtek tévedése. Ezért felesleges a vezetés kezébe helyezni az ellenőrzés, a kizárólagos ellenőrzés hatalmát is. Sőt úgy hiszszük, a vezetéssel a verdict ellenőrzése bizonyos incompatibilitásban van. A külföldi törvényhozások egyre- másra azon igyekeznek, hogy oly intézkedéseket állítsanak fel, a melyek a ténybeli tévedés ellenőrzését a jogorvoslat útján tegyék lehetővé. Németországban és Ausztriában állandó támadásoknak van kitéve a 371. §.-hoz hasonló elsőbirósági ellenőrzés és az újabb német és osztrák irodalom egyaránt sürgeti ezen ellenőrzésnek a jogorvoslati úttal való összekapcsolását. Érdekes, miért maradt ki az esküdt-verdict felsőbirósági ellenőrzése a büntető perrendtartás jogorvoslati rendszeréből? Ezen rendszer alapvető elveit ezen tudományos egyesület nagynevű elnöke Csemegi Károly, az ő 1886-ban közzétett bűnvádi eljárási törvényjavaslatában állította fel. Tudjuk, hogy ezen rendszert azóta kétszer is átdolgozták, s tudjuk hogy ezen átdolgozások egyáltalában nem váltak a jogorvoslati rendszernek javára. Csemegi Károly egy felebbezésnek és egy revisiónak intézményét szervezte. A bűnvádi eljárás egész területén megadatott a felek felebbezésének joga a ténykérdésben, — s ezen a felebbezésen felül állott a legfőbb itélőszéknek minden jogkérdésre kiterjedő, de csakis a jogelvi kérdéseket illető jurisdictiója. Mivel a Csemegi-féle tervezet az esküdtbirósági intézményt nem állította be az igazságszolgáltatás tényezői közé, — az újabb codificatió a Csemegi-féle tervezetben nem találta meg az esküdtbiróság ellenőrzésére alkalmas intézményt. О 264
