Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Katona Mór: Észrevételek a tervezet kötelmi jogának egyes szabályaira [234., 1904]
10 got; minek ezt akadályozni ? Ekkor aztán meg lesz a harmonia az alapügylet és mellékügylet közt, a mennyiben ha az hatálytalan, emez is az. Ez szerintem a helyes és a következetes. Ezt a szakaszt tehát vagy végleg törölném, vagy pedig a fenti irányban módosítanám, mi mégis elmaradhat, mint magától értődő. Végezetül még egy pár nyílt kérdést kívánok a szerződéses birság köréből felvetni avval, hogy nem volna-e tanácsos ez iránt intézkedést provokálni a Tervezetben ? Az ismeretes, hogy a szerződéses birság, az esedékesség után, mint a nem teljesítésből eredő kár aequivalense, önálló igénynyé jegeczedik ki és mint ilyen külön átruházásra is teljesen beválik. De viszont el nem döntött kérdés az, vájjon a még esedékessé nem vált kötbért lehet-e önállóan, az alapügylet nélkül átruházni ? és a még esedékessé nem vált kötbért visszatartani akkor, midőn az alapügylet másra ruháztatott? Első hallásra könnyen az az impressio támad bennünk, hogy nem tanácsos a mellékügyletet a függőség ideje alatt az anyaügylettől elválasztani, mert az alapügylet körében beállható mozzanatok a késedelem kérdését és evvel a kötbér önálló kialakulását erősen befolyásolhatják, sőt alterálást szülhet az alapügylet átruházása a kötbér esedékességére. Ez a felfogás tehát ellene szól a még nem esedékes kötbér átruházásának. Ha viszont azt tudjuk, hogy az alapügylet a kötbérrel együtt minden nehézség nélkül cessió tárgyává tehető, és más alanyra átvihető a kötbér esedékessége előtt is, ez alapon az se ütköznék nehézségbe, ha az alapügyletet kötbér nélkül engednők át, mert a kötbér itt is egy más személy irányában levonandó teljesítés esélyeitől válik függővé, ép úgy, mint mikor az alapügylet kötbérrel együttesen cserél gazdát. A jog logikájával tehát épen nem ellenkeznék, ha a kötbért akár önállóan alapügylet nélkül ruházzuk át, akár pedig a kötbért fentartjuk és csak az alapügyletet engedjük cessióba. De épen ilyen kétféle természetes megoldást eltűrő esetben válnék szükségessé a törvény határozott intézkedése, hogy a lehető ellentétes bírói Ítélkezés a feleket ne nyugtalanítsa. Ilyen kérdés a kötbér köréből az, hogy a képviselő kötelezheti-e a képviseltjét kötbérre vagy szerződéses birságra ? á48
