Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Katona Mór: Észrevételek a tervezet kötelmi jogának egyes szabályaira [234., 1904]
4 azonban a politikai lázas állapot, a kedélyek forrongása nem tette lehetővé. Igaz, hogy jogéletünk nem egy kitűnősége eleddig még nem hallatta szavát, a Tervezet fölött, kivált a felsőbb bírói karból, pedig nemcsak kívánatos, hanem egyenest szükséges, hogy minden számottevő egyéniség kivegye részét eme nagyfontos- ságú nemzeti munkából. Szerfölött óhajtandó volna, hogy e helyről, mely ma az egyedüli fóruma a nyilvánosságnak, minél gyakrabban történnék véleménynyilvánítás a Tervezet egyes részei fölött, mert itt nyílik alkalom arra, hogy a fölvett kérdések nyilvános discussio megbeszélés alá vonassanak, mi hova-tovább oda vezetne, hogy az itt megnyilatkozott jogászi állásfoglalásból bizonyos communis opinio alakuljon ki, melyet a majdan összeülő szakértekezlet óriási munkájában mint irányadó közvéleményt bizonyára nagy hálával fogad, mert ez neki nehéz feladatát nemcsak megkönnyíti, hanem gyorsítani is fogja. Eme szempontból kiindulva kívánom a Tervezetnek két irányban mutatkozó hiányát, aztán több rendbeli intézkedésének el nem fogadhatóságát a teljes-ülés előtt feltárni, hogy hozzászólásával a nézetek tisztuljanak és a Tervezetben a javítás munkáját végezze. Az első kifogásom az, hogy a Tervezet anyagbeosztása helytelen, el nem fogadható. Nem szólok az ellen, hogy a tervező bizottság az általános részt elejtette, mert az ide tartozó rendelkezéseket megtaláljuk a kötelmi jog elején. De ha már ide került ez az anyag, ebből szükségképen és elodázhatlanul az következik, hogy a kötelmi jognak úgy a dolog jogot, mint a család jogot meg kell előznie. A helyes anyagbeosztásnak ugyanis elemi követelménye az, hogy az általános érvényű, az egész joganyagra kiható jogszabályok, minők az ügyletkötési képesség, a jogügylet általános kellékeinek tana: egy szóval az, a mit az általános rész ölel fel, ne jussanak a törvénykönyv közepére, hanem álljanak elől, mert ezek ismerete a későbbi anyag megértéséhez okvetlenül szükséges. Ez az egyedüli logicus rendje az anyag okszerű beosztásának. A mostani kuszált- ságot a majdani irodalom nem követhetné, hanem kénytelen volna a helyes elrendezés nyomdokán haladva, előbb az általá242
